Filmajánló – Jupiter holdja

Jó dolga van mostanság a magyar filmnézőknek. Szinte nincs is olyan nagypresztízsű fesztivál, ahol ne lenne versenyben legalább egy hazai alkotás. A Saul fia feltett minket a világ filmes térképére, de a nemzetközi figyelem csak egy dolog. Szerencsére az utóbbi években a magyar film elkezdte feszegetni saját határait, technikailag és tartalmilag egyaránt – és ha ezt az új burkot alkotói zsenialitás tölti meg élettel, akkor biztosan ott is maradunk azon a bizonyos térképen.

Az elmúlt években Mundruczó Kornél elég sokat tett azért, hogy a magyar film elismerést szerezzen magának a világban. Eddig négy nagyjátékfilmmel szerepelt a Cannes-i Filmfesztiválon, ahonnan a Fehér istennel 2014-ben el is hozta az Un Certain Regard kategória díját. Most, három évvel később újra Cannes-ban mutathatta be legújabb filmjét, amit be is válogattak a 2017-es versenyprogramba.

A Jupiter holdjának témája nem is lehetne aktuálisabb, hiszen az egy olyan kérdést jár körül, ami így vagy úgy, de mindenkit foglalkoztat. A szíriai polgárháború borzalmai elől Európába menekülő tömegek démonizálása és terrorizmussal való azonosítása általános jelenség. De vajon mi történik akkor, ha ennek ellenére kiderül, hogy a menekült csodás, már-már angyali képességekkel rendelkezik? Aryan (Jéger Zsombor) szír menekült, aki az éj leple alatt átszökik a magyar zöldhatáron. Hiába sikerül átjutnia, a menekülteket feltartóztató rendőrök vezetője (Cserhalmi György) lelövi, mikor a fiú félreérthető mozdulatot tesz. Aryan azonban nem hal meg, hanem egy csodás képességre tesz szert: képes lesz repülni. A sebesült fiút a fogadóállomás orvosához (Merab Ninidze) viszik, aki először üzleti lehetőséget lát a különös esetben. Csodaként, angyali jelenésként árusítja ki a fiút súlyos betegeknek. Aryant viszont csak egy cél vezérli: hogy megtalálja apját, akit a határ másik oldalán hagyott.

Mundruczó először hat-hét évvel ezelőtt kezdett dolgozni egy nagyszabású filmterven, ami még csak főbb motívumaiban hasonlított a most moziba kerülő alkotásra. Állítása szerint a legfontosabb inspirációs forrásai a szovjet sci-fi regények voltak, amelyek tudományos-fantasztikus eseményeken keresztül beszéltek az életet irányító emberfeletti erőkről. A kezdetben „A repülő ember” néven futó projekt még ázsiai csodatévő gyerekekről szólt volna, de nem sikerült anyagi forrást találni az ambiciózus filmtervhez. Közben szépen alakultak a tervek és egy másik filmet is sikerült tető alá hozni. A Fehér isten sikere meghozta a kellő figyelmet, így a Filmalap támogatása mellett külföldi partnerek is beszálltak a finanszírozásba. A rendező Wéber Kata forgatókönyvíróval dolgozott a történeten, ami a legutolsó pillanatig „A felesleges ember” címen futott. Csak a premier előtt pár hónappal kapta az Európára utaló Jupiter holdja címet. Mundruczó azt nyilatkozta, hogy a forgatókönyv már a menekültválság előtt készen volt és az első mondata úgy hangzott, hogy „Valamikor a távoli jövőben…”. Aztán a 2015-ös események és az azt követő politikai fejlemények valóságot csináltak a történet disztópikus hátteréből, ami így hirtelen nagyon is aktuális kérdéseket tudott felvetni. A rendező már korábban is foglalkozott a témával a Téli utazás című színházi rendezésében, ahol Schubert operája közben a bicskei menekülttáborban felvett jelenetek peregtek a háttérben. Persze a téma több európai rendezőt is megihletett már, Mundruczó azonban nem egy aktualitásokat bemutató menekültfilmet akart készíteni, hanem kifejezetten ezt a történetet szerette volna filmre vinni. A film a hitről, a megváltódásról, a csoda lehetőségéről beszél, miközben górcső alá veszi Európát, annak ideáját.

A tervek szerint a főszerepet egy Németországban élő menekült fiú játszotta volna, de ő végül visszalépett a lehetőségtől. Ekkor került a képbe a Színművészetin nemrég végzett Jéger Zsombor, aki a Látszatélet című darabban már dolgozott együtt a rendezővel. A főbb szereplők közül a Kossuth-díjas Cserhalmi Györgyöt és a Liza, a rókatündérből ismerős Balsai Mónit kell kiemelni. A történet és a szereposztás szempontjából is kulcsfontosságú figura a grúz Merab Ninidze, aki Mundruczót a Papírkatonák című filmben nyújtott alakításával nyűgözte le, és a rendező azóta kereste a közös munka lehetőségét. A filmnek van még egy főszereplője: a látványvilág. Rév Marcell operatőr olyan 21. századi képeket és jeleneteket alkotott, amikre még a nagy Hollywoodban is csak kevesen képesek. A hosszú, látható vágás nélküli nagyjelenetek könnyeket csalnak a néző szemébe, Jed Kurzel zenéjétől (aki egyébként a legújabb Alien-film zeneszerzője is) pedig kellemes borzongás fut végig az ember hátán.

A Jupiter holdja technikailag és tartalmilag nem is lehetne aktuálisabb. Szerencsére a modern vázat élettel tölti meg Mundruczó Kornél, aki összetett és érdekes világot épít fel a fantasztikum és a realitás között lavírozva. A film megnézése után sok kérdés marad bennünk, de egy valami egészen világos: a magyar film jó úton halad, hála az ilyen filmeknek és az ilyen tehetségeknek.

Jupiter Holdja – Hivatalos előzetes #1 (16)

JUPITER HOLDJA – JÚNIUS 8-TÓL A MOZIKBAN! A Jupiter holdja a hitről, a megváltódásról, a csoda lehetőségéről szól, egy különös barátság történetén keresztül….

Válóczi Róbert