„Fetisiszta szerepjáték keveredik a rizsporos rokokó regénnyel”

Magyarország legismertebb stylistja, Lakatos Márk és a Magashegyi Underground énekesnője, Bocskor Bíborka a Megasztárban ismerkedtek meg egymással. Most – a Trafó nagyszínpadán – először lépnek fel együtt abban a vizuális őrületben, melynek két központi figuráját alakítják.

A Kvartett című darab Heiner Müller posztmodern adaptációja, amelynek alapjául a francia forradalom előtt született Veszedelmes viszonyok regény szolgál (a műből 1988-ban később Oscar-díjjal jutalmazott film is készült olyan színészek közreműködésével mint John Malkovich, Glenn Close, Michelle Pfeiffer, Uma Thurman és Keanu Reeves). A csavart az okozza, hogy a Kvartett a történet szereplőiből csupán két emblematikus figurát hagyott meg. Merteuil márkiné (Bocskor Bíborka) és Valmint vikomt (Lakatos Márk) igazi intrikusok, viszálytszítók.

Kikkel van dolgunk? A test és a vágy két intellektuális szörnyetegével, akik áldozataik és egymás bőrébe bújva cserélnek álarcot és nemet is – játszi könnyedséggel. Olthatatlan vágytól égve, kétségbeesetten keresik Zeusz által levágott másik felüket, hogy újra egyesülhessenek természetes androgün lényükben.

A színpadi történéseket, a barokk maszkjátékot új, 21. századi megoldások egészítik ki: filterek, élő hang- és képmanipulációk. Heiner Müller kifejező szövegét a Trafó nézői a számukra sok szerepből ismert színésznő, Urbanovits Krisztina androgün hangján hallhatják majd az előadásban, Földényi F. László kiváló fordításában. A két főhős figurájának posztmodern rétegeit Asztalos Dorka es Darabont Áron Leon táncosok teljesítik ki a fetisiszta szerepjáték további karaktereiben.

Hajdu Gáspár és Papp Gábor videoinstallációi Orr Máté barokk-szürrealista festményeivel egészülnek ki. Vranik Krisztián élő zenei szövetei és DJ Bootsie remixei eklektikus és eredeti zenei kulisszát szólaltatnak meg – Purcelltől Handelen át a Bizottságig és a Neurotic slágeréig. Felvonulnak ismert magyar divattervezők kreációi, így például a Je suis Belle, Use unused, Szegedi Kata, Vecsei Zsófi, a Nubu vagy éppen Robert Maar munkái.

A koncepció mögött különleges alkotóhármas áll: rendező helyett a képekben gondolkodó látványtervező Lakatos Márk, a PanoDrámát vezető dramaturg Lengyel Anna és a test fizikai megnyilvánulásaiból költészetet varázsló fiatal koreográfus, Gulyás Anna jegyzik a produkciót.

Alapkérdéseik, hogy vajon a menny vagy a pokol izgalmasabb hely-e, mit kezdünk az idővel, az elmúlással és a halállal? Létezhet-e a nemeken túli, tökéletes egyesülés, ahogy az alkimisták gondolták?

Végezetül, mit mond a darabról Lakatos Márk?

„Kiskorom óta imádtam a kosztümös filmeket! A kedvemceim a 17-18. századi történetek voltak: a Púpos, a Fekete tulipán Alain Delonnal, a Vasálarcos. A barokk kifinomultsága és romlottsága, a Versailles-i udvar intrikái es az opera mesés világa elvarázsolt.

A Veszedelmes viszonyok azért lett akkora siker – a nagy romantikus szerelmi szál mellett -, mert mindannyian eljátszunk az életben legalább egyszer a gondolattal, hogy mi lenne, ha velejéig romlott, gonosz cselszövőként manipulálnánk az embereket? Merteuil márkiné és a szívtipró Valmont vikomt úgy játszanak áldozataikkal, mint bábukkal a sakktáblán szokás. Félelmetesek, de közben lenyűgöz intelligenciájuk, kifinomult eleganciájuk.

A Kvartettben Heiner Müller csavar egyet a sztorin. Csak a ket főhős marad, akik mint egy álarcosbálon egyik maszkból a másikba bújva játsszák el az elcsábított nőket es a másikat. Fetisiszta szerepjáték keveredik a rizsporos rokokó regénnyel.

A mi előadasunk egy 21. szazadi levélregény. Social media es chat-szobák alkotják a virtuális kulisszákat, a valóság es fantázia végletesen összecsúszik es egy új világ születik. De valami marad: két szép szörnyeteg, a test és a vágy szörnyetegei, akik maszkjaik mögül néha megvillantják nagyon is emberi, esendő és fájdalmas arcukat.”