LMBTQ emberek mindenhol élnek. Ez akár tetszik, akár nem, ez tény. A tények pedig makacs dolgok. Sőt, tovább megyek; mi is eszünk, iszunk, mosunk, mosogatunk, sőt, elkapjuk az influenzát és nevetünk, ha jó a kedvünk, sírunk, ha szomorúak vagyunk. Szinte fel sem tűnik a jelenlétünk, esetleg egy-egy ruhadarab vagy gesztus árulkodik. Vagy még az sem. Mégis, maga a tudat, hogy valaki leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű vagy queer, zavart félelmet, gyűlöletet, esetleg csak valamilyen furcsa, nem odavaló érzést kelt sok emberben. Vajon miért? Hiszen van, aki arrogáns a kedvesek között, buta paraszt a városiak között, tápos városi a parasztok között, vagy szőke a barnák között, alacsony a magasak között, magyar a románok között. Mi meg melegek vagyunk a heterók között. Ők pedig heterók a melegek között. So what?
Ezt a témát mozgatja meg Székely Csaba Öröm és boldogság című darabja Czeizel Gábor rendezésében. A Spirit Színház legújabb darabja nem akar többet, mint gondolkodásra késztetni a témában és ezt is teszi osztatlan sikerrel. Az ismeretterjesztő műsorok dokumentarista jellegébe burkolja a témába vágó etüdöket, aminek szálai végül összeérnek. Egybefonódva mutatják meg országnak-világnak a “más”-ság milyenségét. Vagyis inkább semmilyenségét. Mert hiszen, ha jobban megnézzük, minden egyes ember más, mint a többi hétmilliárd-hétszáztizenhárommillió-ötszázötvenezer-százkilencvennégy másik. És ez rendjén is van így. De ha mindenki utálna mindenkit azért, mert más, akkor mindenki egyedül lenne. Ami pedig csacskaság, lássuk be.
De ne gondoljuk, hogy most akkor szomorkodni fogunk hetven percet a sötétben, szó sincs róla! A darab hol kedves poénokkal, hol drasztikus fekete humorral fűszerezi azt a gondolat-kavalkádot, amit a felkavar bennünk. A saját, külön bejáratú Kudlik Julink vezet végig minket a kérdéskörön; “hogyan is élnek a melegek az emberek között?”. Amire ha azonnal nem is derül fény, de biztos vagyok benne, hogy az előadás senki esetében sem fog végetérni a függöny összecsapódásával, konzekvenciákat órákkal, napokkal később is le fog még vonni az előadásból.
A darab az erdélyi melegek helyzetéről szól a színlap szerint. Miért más ez, mint máshol másnak lenni, mitől más ez a másság? Mert ők nem csak melegek, hanem magyarok is. Duplán kisebbség. Kisebbség a románok szemében (a tisztelet itt is jár a kivételeknek!) és kisebbség a heteroszexuális magyarok között is.
“Minél többször találkoznak velük, és nem feltétlenül olyan kontextusban, hogy „fogadjatok el, adjátok meg a jogainkat”, hanem közvetlen, humoros figurákat látnak, akik nevetnek, sírnak, örülnek, szenvednek, akkor talán ez egy lépés afelé, hogy nyitottabbá váljanak velük szemben”
-fogalmaz Székely Csaba, a darab írója az LMBTQ emberekről és elfogadásáról. Örökérvényű mondat lehet nem csak az erdélyi melegekre nézve, hanem a világ mindenféle és -fajta kisebbségét tekintve. Hiszen a gyűlölet alapja leggyakrabban a félelem és a tudatlanság, ahogy ezt már sok ízben tapasztaltuk, és sajnos rengeteg társadalmi csoport esetében tapasztaljuk is.
Székely Csaba jól ismert írói stílusa, Czeizel Gábor rendezése és a játszók színészi eszköztára kifejezetten szerencsés csillagzat alatt találkozott, minden szegmense hiteles, humoros és velőig hatol, nincs is olyan pont az előadásban, amit ne feszült érdeklődéssel figyeltünk volna minden nézőtársammal együtt.
Az előadás fontos üzeneteket közvetít, de nem a megszokott formában. Nem teszi ki őket, nem tolja bele az arcunkba és nem rágja a szánkba a nyakig poros kliséket, hanem alaposan kigondolt színpadi képekkel, tűpontos rendezéssel és elragadó színészi játékkal körítve kínál meg minket a téma esszenciájával. Úgy, hogy szinte észre sem veszi az ember, hogy elgondolkodik vagy hogy ismét magába szívott valamit az elhangzottakból.
Ha mindenki, aki ott volt, csak egy percet is odafigyelt az előadásra, ha mindenki csak öt perccel továbbgondolta a látottakat a hazafelé tartó úton, akkor már egy kicsivel jobb hely lett világ.
Bali V. Gergő
Zita: Hegyi Barbara
Ádám: Jerger Balázs
Béla: Jantyik Csaba
Dénes: Blahó Gergő
Elek: Széll Attila
Judit: Tenki Dalma
Tekla: Marjai Virág
Díszlet: Czeizel Gábor
Jelmez: Katona Bálint
Rendező: Czeizel Gábor
Következő előadások:
augusztus 30. 19 óra
augusztus 31. 19 óra
