Eredetileg leszbikus történet lett volna a magyar mozikban futó anime
Jelenleg is a fut a magyar mozikban Sinkai Makato (Másodpercenként 5 centiméter / 5 Centimeters per Second, Csillaghajsza / Children Who Chase Lost Voices) új animációs filmje, a Suzume. A misztikus road movie a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába is bekerült, Makatót pedig sokan már a legendás japán rajzfilmkészítő, Mijazaki Hajao utódaként emlegetik. Főleg azután, hogy előző filmje, a Mi a neved? (Your Name) az egyik legnagyobb bevételt elérő animációs filmmé vált Japánban, beérve ezzel Mijazaki Csihiró szellemországban című alkotását.
Makato új filmjében Suzume, a 17 éves diáklány egy váratlan találkozásnak köszönhetően fontos küldetést kap, ő is segít megakadályozni, hogy a gonosz istenségek romba döntsék az emberek világát. A kritikusok és a közönség is szerette az új rajzfilmet, és Makato a Loopernek mesélte el, hogy Suzume kalandjait eredetileg két nő történetének szánta.
„Eredetileg egy olyan filmet akartam csinálni ebből a történetből, ami Suzume és egy másik lány utazásáról szól. Azért akartam ebbe az irányba menni, mert személy szerint egy kicsit belefáradtam már abba, hogy a nagyon hagyományos romantikus történeteket meséljem el. Úgy éreztem, hogy a Mi a neved? esetében mindent megtettem már, amit csak lehetett a »fiú találkozik a lánnyal« és a »találkoznak, nem találkoznak« szempontjából.”
Emiatt döntött úgy, hogy a romantikus érzelmeket inkább két női szereplő között építi fel, de a producerek közölték, hogy az egyik főszereplőnek mindenképp férfinak kell lennie. „Azt mondta a producerem: Lehet, hogy te már belefáradtál ezekbe a történetekbe, de a közönséged imádja ezeket.”
Makato szerint nem a főszereplők neme számít a Suzume esetében: „Szerintem akkor is működne, ha Suzume fiú lenne, vagy ha nembináris lenne. Mert nem feltétlenül a férfi/női kontextusról van itt szó, hanem arról, hogy az ember legyőz valamit. A jövőbeli filmjeimben is ezekre az emberi történetekre szeretnék koncentrálni, nem pedig a nemeknek tulajdonítani túl nagy jelentőséget.”