Történelmi jelentőségű döntést hozott India legfelsőbb bírósága helyi idő szerint kedd délelőtt. A szervezet ítéletében kimondta, hogy a nem házas, azonos nemű párok részére engedélyezni kell a gyermekek örökbe fogadását.
Az ítéletet egy nagyobb, öt bíróból álló testület hozta, amelyet az indiai főbíró (CJI) vezetett, és része volt az azonos nemű párok házasságáról való döntésnek.
Chandrachud CJI kifejtette, hogy a végső döntés négy ítéletet tartalmazott. Ezek egyike szerint nem a legfelsőbb bíróság feladata a házasság új intézményének létrehozása, és „nem hozhat törvényeket, de érvényesítheti a törvényeket„. A bírói testület azonban egyértelmű utasítást adott az indiai kormánynak és hatóságoknak, többek között az azonos nemű párok örökbefogadási jogaival kapcsolatban.
Ez a döntés eltörli a CARA (Központi Örökbefogadási Erőforrás Hatóság) rendeletét, amely csak azt tette lehetővé, hogy egy homoszexuális személy egyénként fogadjon örökbe gyermeket.
A bíróság további utasításai a kormány felé: biztosítsa, hogy az LMBTQ-közösséget ne érje hátrányos megkülönböztetés, tájékoztassa a nyilvánosságot az LMBTQ-jogokról, hozzon létre menedékházakat és forródrótot az LMBTQ-közösség tagjai számára, és ismerje el az állampolgárok jogát ahhoz, hogy élettársukkal házasságot kössenek.
Az azonos nemű párok Indiában jelenleg csak nem regisztrált élettársi kapcsolatban élhetnek, ami azt jelenti, hogy együtt élhetnek, de nem illetik meg őket azok a jogok, amelyek a heteroszexuális házaspárokat igen.
Az év elején azonos nemű párok és LMBTQ-aktivisták egy sor beadványt nyújtottak be, amelyben a házasság törvényes elismeréséért folyamodtak, és azzal érveltek, hogy India „házasságon alapuló kultúra”, amelyben az LMBTQ-embereknek is részt kell tudniuk venni.
A petíció benyújtói kifejezetten az 1954-es indiai különleges házassági törvény (SMA) frissítését kérték. A legfelsőbb bíróság azonban ma úgy döntött, hogy ők nem aktualizálhatják, vagy helyezhetik hatályon kívül ezt a törvényt.
Az SMA jogszabály jelenleg lehetővé teszi a különböző felekezethez és kaszthoz tartozó, heteroszexuális párok közötti házasságokat. Az LMBTQ-jogvédők a jogszabály tágabb értelmezését kérték, hogy az azonos neműek házasságára is kiterjedjen.
Az indiai kormány ellenezte ezt a kérést, „városi elitistának” bélyegezve a jogvédőket, és kijelentette, hogy az azonos nemű párok egyesülése „nem hasonlítható össze a férj, feleség és gyermekek indiai családi egységének koncepciójával„. Továbbá azt állította, hogy az azonos neműek házasságának legalizálása „súlyosan érinti minden polgár érdekeit„. Még azzal is érvelt, hogy a bíróságnak eleve nem volt joga foglalkozni az üggyel, és hogy az azonos neműek házasságáról a parlamentnek kell döntenie.
Chandrachud főbíró mai ítéletében elutasította az indiai kormány állításait, kijelentve, hogy az LMBTQ-identitás sem nem városi, sem nem elit jelenség, és ezt állítani az LMBTQ-emberek eltörlését jelenti.
India összes fő vallásának vezetői is összefogtak, hogy ellenezzék az azonos neműek házasságát, azzal érvelve, hogy a házasság a „nemzésre, nem pedig a kikapcsolódásra” szolgál – írja a The Hindu.
Ennek ellenére az öt legfelsőbb bírósági bíró elvállalta az ügyet, és azt ígérték, hogy nem avatkoznak bele a vallási személyiségi jogokba, hanem megvizsgálják, hogy az SMA-t lehet-e aktualizálni az LMBTQ-emberek bevonásával.
Idén júniusban a Pew felmérése szerint az indiai felnőttek 53 százaléka úgy vélte, hogy legalizálni kellene az azonos neműek házasságát.
Bár az indiai kormány 2012-ben azt állította, hogy az ország LMBTQ-lakossága körülbelül 2,5 millió fő, helyi aktivisták globális becslések alapján kiszámították, hogy az LMBTQ-emberek valójában India lakosságának legalább 10 százalékát teszik ki, ami körülbelül 135 millióra állampolgárt jelent.
Jelenleg csak Tajvan és Nepál ismeri el az azonos nemű párok házasságát Ázsiában, ahol nagyrészt konzervatívan áll a kérdéshez a politika és a társadalom.
