Emberi Jogok Európai Bírósága: a gyermekek körében is tilos az azonos nemű párok cenzúrázása
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája ítéletében egyezménysértőnek találta a litván gyermekvédelmi törvény alapján a Meseország mindenkié című könyvhöz hasonlóan hagyományos meséket újraértelmező mesekönyvvel szemben indított eljárást. Az ítélet számos alkalommal említi a magyar jogi szabályozást.
A 2013-ban megjelent könyv egyik meséjében a hercegnő – számtalan udvarló kikosarazása után – a cipész lányához megy feleségül, míg egy másik történetben a király három fia közül a legkisebb egy szabó fiúval házasodik össze. Miután a litván Újságíró Etikai Vizsgálóbizottság a könyv tartalmát a gyermekek számára károsnak ítélte, a kiadó a szerző beleegyezése nélkül a könyvön figyelmeztetést helyezett el: a tartalma káros lehet 14 éven aluliak számára.
A Háttér Társaság harmadik félként beavatkozott az eljárásba. Az egyesület amicus curiae beadványában bemutatta, hogy a gyermeknek a nemzetközi emberi jogi alapelvek alapján joga van a szexualitással és a szexuális egészséggel kapcsolatos információkhoz hozzáférni. Az LMBTQI témák nyilvános megjelenítésének és megvitatásának kizárása hozzájárul a szexuális és nemi kisebbségek megbélyegzéséhez, kirekesztéséhez és hátrányos megkülönböztetéséhez.
Tekintettel az ügy fokozott jelentőségére, abban a bíróság Nagykamarája hozott döntést.
Children’s books with lesbian, gay, and transgender content are protected by freedom of expression, today the Court ruled. https://t.co/HVv88MVy9Z pic.twitter.com/BVg5lVPwLG
— News ECHR (@NewsEchr) January 23, 2023
A Bíróság elfogadta, hogy vitathatatlanul volt jogszabályi alapja a jogkorlátozásnak, hiszen Litvániában 2010 óta érvényben van az “Alkotmányban és a Polgári Törvénykönyvben el nem ismert családformák körén túli szexuális kapcsolatokra” vonatkozó információk terjesztését kiskorúak körében tiltó törvény. A Bíróság megjegyezte: a törvényi rendelkezésben foglalt fogalmak némelyike aggályosan tág. A kormány az intézkedés igazolásaként a gyermekek védelmére hivatkozott. Egyrészt védeni kell őket az explicit szexuális tartalmaktól, másrészt el kell zárni őket az olyan tartalmaktól, amelyek az azonos neműek közötti kapcsolatokat “népszerűsítik”, azokat a különneműek közötti kapcsolatok fölé helyezik.
A Bíróság szerint az első jogkorlátozási cél nyilvánvalóan nem állt meg, hiszen a mesekönyv nem tartalmazott szexuális tartalmat, a litván bíróságok sem erre hivakoztak. A második esetében bár a litván törvény nem explicite tiltja a homoszexuális kapcsolatok ábrázolását, de a jogalkotói szándék vitathatatlanul arra irányult, hogy a gyermekek ne férjenek hozzá olyan információkhoz, amelyek az azonos nemű párkapcsolatokat a különneműekkel azonos módon kezelik. Ezt a célt azonban a Bíróság nem minősítette legitim jogkorlátozási célnak, egyértelművé téve: a gyermekvédelem önmagában nem igazolja az emberi jogok korlátozását.
A Bíróság hangsúlyozta, hogy ha gyermekről van szó, az ő legfőbb érdekét kell szem előtt tartani. Ez magában foglalja, hogy például az iskolai tananyagot objektív, kritikus és a sokszínűséget tükröző formában kell oktatni. A Bíróság felidézte az orosz propagandatörvény és melegfelvonulás ügyében hozott korábbi döntéseit: az LMBTQI emberekkel szembeni előítéleteken alapuló információkat nem lehet előnyben részesíteni, és a kizárólag szexuális irányultságon alapuló különbségtétel csak különösen nyomós érvekkel igazolható. Nincs tudományosan igazolható alapja, hogy a homoszexualitás puszta említésének káros hatása lenne a gyermekekre.
A Nagykamara hangsúlyozta, hogy “amennyiben a gyermekek az azonos neműek kapcsolataira vonatkozó információkhoz való hozzáférésének korlátozását kizárólag a szexuális irányultsággal kapcsolatos megfontolásokon alapszik – vagyis amennyiben semmilyen más szempontból nincs alapja annak, hogy az ilyen információkat nem megfelelőnek vagy a gyermekek növekedésére és fejlődésére károsnak tekintsék -, azok nem szolgálnak olyan célokat, amelyek az Egyezmény 10. cikkének 2. bekezdése értelmében legitimnek tekinthetők”, ezért sérül a véleménynyilvánítás szabadsága.
A Bíróság ítéletében számos alkalommal idézi a magyar ‘gyermekvédelmi’ törvénnyel szemben elfogadott állásfoglalásokat és külön említi a Meseország mindenkié könyvvel szembeni fogyasztóvédelmi eljárás miatt indított európai uniós kötelezettségszegési eljárást is. Az ítélet intő jel a magyar kormány számára is, hiszen a magyarnál megengedőbb (a homoszexualitásra közvetlenül nem hivatkozó) szabályozást talált a Bíróság egyezménysértőnek. A döntés indokolása alapjaiban rengeti meg a magyar kormány gyermekvédelmi narratíváját: “a különböző szexuális irányultságú személyek egyenlő és kölcsönös tiszteletben tartása az Egyezmény egészének szerves részét képezi.”
“A Nagykamara tegnapi ítélete megerősítette, hogy a ‘gyermekvédelminek’ nevezett magyar törvény sérti az emberi jogokat, és a gyermekek érdekére hivatkozás nem ad szabadkártyát egyetlen kormány számára sem a szexuális és nemi kisebbségekre vonatkozó információk korlátozására. Csak akkor élhetünk egy befogadóbb társadalomban, ha a gyermekek nincsenek 18 éves korukig elzárva az erre vonatkozó objektív tartalmaktól” – kommentálta a döntést Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője, az amicus curiae beadvány egyik szerzője.
