Az egyiptológusok hatvan évvel ezelőtt fedezték fel egy sírt a szakkarai nekropoliszban, amely két férfi közös nyughelye volt. A jelek alapján többen arra a következtetésre jutottak, hogy ők valószínűleg egy meleg pár tagjai voltak.
Nianhhnum és Hnumhotep Niuszerré fáraó manikűrőseiként dolgoztak az i. e. XXV. században, így – a hieroglifák szerint – az uralkodó bizalmasainak számítottak. Mindkettőjük (felvett) nevében megtalálható Hnum, a termékenység istenének neve is, aki agyagból alkotta meg fazekaskorongján az első embert. A Nianhhnum név azt jelzi, hogy az élet Hnumé, a Hnumhotep pedig arra utal, hogy Hnum elégedett. A két elnevezés alapján gondolhatnánk, hogy a férfiak rokonok voltak (testvérek, talán ikrek, bár testvéreket nagyon ritkán temettek el együtt), de azt is jelentheti mindez, hogy egy párt alkottak.
Az, hogy Nianhhnum és Hnumhotep meleg szeretők voltak, a sírban található ábrázolásokból következhet. Bár a festményeken mindkettő családjára (házastársra, gyerekekre, esetleg szülőkre) van utalás (bár Hnumhotep felesége nem látható), a két férfi gyengéd, egymáshoz közeli ábrázolása (átölelik egymást, orrukat összeérintik, ami az ókori Egyiptomban a csókot jelezte, és nagyon intim viselkedésnek számított) mély érzelmeket jelenthetett közöttük. Ugyanakkor az is igaz, hogy a házaspárok megjelenítésénél jellemző volt az, hogy a feleség a férje mögött látható, és itt Hnumhotep áll Nianhhnum mögött, ráadásul egy helyen Hnumhotep lótuszvirágot szagol, amely inkább a nők ábrázolásánál volt gyakoribb.
Nianhhnum és Hnumhotep sírja az egyetlen a feltártak közül, amelyben a férfiakat ölelkezve, egymás kezét fogva ábrázolják, így eléggé valószínű, hogy nem rokoni kapcsolat, hanem szerelem volt közöttük. Erre utalhat a sírkamrában olvasható felirat, amely szerint Nianhhnum és Hnumhotep életükben és halálukban is összetartoztak. Valószínűleg a fáraó is támogatta ezt a kapcsolatot, hiszen egyébként nem készülhetett volna ilyen síremlék kettejük számára.
Molnár Zoltán
