Mára szinte teljesen elhalt az LMBTQ aktivizmus Kínában, ahol a Hszi Csin-ping vezette kommunista párt keményen fellép mindazok ellen, akik nyilvánosan használják a szivárványzászlót – mondták a kínai LMBTQ közösség tagjai a Szabad Ázsia Rádiónak adott interjúkban.
Amikor történelmi döntéssel 2019. május 17-én – Ázsiában elsőként – Tajvanon lehetővé vált az azonos nemű párok házassága, a kínai propaganda illetékesei figyelmeztették az ország médiáját, hogy ne csináljanak nagy ügyet a hírből.
Míg a kínai nagyvárosokban egykor virágzó LMBTQ szcéna működött, egy Kínában született, huszonéves meleg férfi, aki csak a Haohao becenevet adta meg, elmondta, hogy a szexuális kisebbségek jogainak tiszteletben tartása terén éles visszaesést tapasztalt Kínában a néhány évvel ezelőtti állapotokhoz képest is. „Az elmúlt néhány évben elég egyértelművé vált, hogy nem akarják, hogy bármit is mondjunk vagy tegyünk” – mondta, hozzátéve, hogy melegbárok és szórakozóhelyek sora zárt be, a szivárványzászlót pedig gyakorlatilag betiltották a nyilvánosságban.
Megemlíti, hogy amikor például olyan mandopop szupersztárok, mint a tajvani A-Mei vagy Jolin Tsai Kínában turnéztak, mindig voltak olyan rajongói csoportok, akik a koncerteken szivárványzászlókat lengettek vagy szivárványos kiegészítőket viseltek. „De ez ma már nem megengedett – még a helyszínre sem engedik be őket.”
2023 augusztusában kínai tisztviselők A-Mei pekingi koncertjén kihúzatták a programból az énekesnő Szivárvány című LMBTQ himnuszát, miközben a biztonsági őrök a médiajelentések szerint arra kényszerítették a koncertre érkező rajongókat, hogy távolítsák el magukról a szivárványos szimbólumokkal ellátott ruhákat és egyéb kiegészítőket, mielőtt bemennének. Az A-Mei művésznevet használó Sherry Zhang a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű barátainak írta a dalt, és az gyakran hallható a tajvani pride rendezvényeken.
Egyre szigorúbb légkör
Egy hónappal később a hatóságok Jolin Tsai Womxnly című dalát tiltották le a csangsai koncert előtt, amely annak a tajvani tinédzsernek állít emléket, akit holtan találtak egy iskolai mosdóban, miután az osztálytársai a nőiesek ítélt megjelenése miatt zaklatták.
„A dolgok nagyon szigorúak” – mondja Haohao, hozzátéve, hogy a rendőrség a nyilvánosság előtt kezdte el zaklatni a nyíltan meleg, biszexuális vagy transznemű embereket azzal az ürüggyel, hogy valami illegálisat csinálnak. „Lehet, hogy nem is szegték meg a törvényt, de akkor is kényszerintézkedések alá helyezik őket” – mondta.
Hasoló légkört tapasztalt az egyetemista korú Liu Csao-jang, aki egy pekingi LMBTQ központ önkéntesének esetét idézte. Őt a rendőrség feltartóztatta, amikor egy európai ország pekingi nagykövetségén tartott queer rendezvényre tartott, és arra kényszerítették, írjon alá egy olyan dokumentumot, amelyben beleegyezik, hogy elköltözik a fővárosból. Liu egyik barátja, aki ismerte ezt az önkéntest, most attól tart, ő lesz a következő, amiért kapcsolatban állt vele.
Egy nembináris barátja pedig jelenleg is börtönben van, miután barátai megpróbálták kiszabadítani őt egy transznemű fiataloknak fenntartott „javító iskolából”. „Az egyik szülő buktatta le őket, aki hívta a rendőrséget, hogy feljelentést tegyen illegális gyülekezés és „paráznaság” miatt” – mondta Liu, aki úgy tudja, öt év börtönbüntetést kapott az ismerőse.
Bár Kínában a homoszexualitást 1997-ben dekriminalizálták és 2001-ben törölték a mentális zavarok közül, a Kínai Kommunista Párt vezetője, Hszi Csin-ping az elődeinél sokkal konzervatívabb hozzáállást tanúsít a szexuális kisebbségekkel szemben. Olyannyira, hogy az évente megrendezett sanghaji pride felvonulás szervezői 2020-ban be is jelentették, hogy megszüntetik a rendezvényt.
Aktivisták szerint ez az elnyomás részben abból fakad, hogy a kormány fél a civil szervezetektől, amelyekben veszélyt látnak a párt uralmára nézve. A tajvani Shih Hsin Egyetem társadalmi nemek kutatóintézetének igazgatója, Vu Vej-ting szerint Hszi valószínűleg úgy tekint az LMBTQ kérdésekre, mint amelyek a „nyugati” vagy „idegen” ideológiák következményei. „Az elnyomás magában foglalja, hogy a pártállami gépezet vezető szerepet vállal a nemi sokféleség elleni támadásban és diszkriminációban.”
Az élet elviselhetetlenné tétele
A kutató idézte a kínai cenzorhivatal 2021-es irányelveit, amelyek megtiltották a „nőies férfiak” szerepeltetését a tévéműsorokban, míg a hatóságok 2022-ben betiltották a nemi megerősítő hormonok online értékesítését is, ami elviselhetetlenné teszi a transzneműek életét Kínában. „Tavaly valóban több olyan eset is volt, amikor transznemű emberek az öngyilkosságot választották, mert nem tudtak hozzájutni a hormonkészítményekhez” – mondta Vej.
Haohao úgy véli, hogy a queer és transznemű emberekkel szembeni ellenséges hozzáállásban annak is szerepe van, hogy a Hszi-kormányzat megrögzötten törekszik a születési ráta emelésére. „A kínai fiatalok manapság nem igazán vállalnak gyereket. A termékenységi ráta meredeken bezuhant és csökken a népességszám. Mindent megpróbálnak, hogy rávegyék az embereket arra, hogy szüljenek… ezért nyomnak el [minket]” – mondta.
A házasságkötési arány Kínában egyre csökken, annak ellenére, hogy a Kínai Kommunista Párt a népességfogyás közepette több gyermek vállalására ösztönzi az embereket. Mindez arra utal, hogy a kínai fiatalok következő generációját más dolgok foglalkoztatják.
Liu Csao-jang úgy véli, a folyamatos szigorítás célja az, hogy teljesen betiltsák a szexuális kisebbségek láthatóságát a nyilvánosságban. „Minden gyülekezést és felvonulást be akarnak tiltani, legyen szó pride felvonulásról vagy a kormányzat elleni tiltakozás valamilyen formájáról” – mondta Liu. „Az a tér, amivel egykor rendelkeztünk, lassan egyre kisebb – mint amikor a békát kezdik forralni a vízben.”
Haohao számára az azonos nemű párok házassága távoli álom. „Csak imádkozhatunk, hogy szemet hunyjanak felettünk, és ne avatkozzanak bele túlságosan az életünkbe” – mondta. „Ez nagyon boldoggá tenne minket. Békében élhetnénk”.
