Egyre elutasítóbb a magyar a melegekkel szemben
Nyilvánosságra kerültek az Eurostat friss felmérésének eredményei. Eszerint az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben azok aránya az elmúlt négy évben, akik kényelmetlenül érzik magukat, ha két meleg férfi egymás iránt nyilvánosan mutatja ki az érzelmeit, megfogják egymás kezét, vagy megcsókolják egymást. 2015 óta 13 százalékkal nőtt ezek aránya, most a magyar társadalom 69 százaléka érez így.
Az uniós átlagot tekintve elfogadottság tekintetében javulás figyelhető. Jelenleg az EU állampolgárainak több mint fele, 53 százaléka mondja azt, hogy az országukban elterjedt a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés. A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak 76 százaléka egyetért abban, hogy az LMB embereknek ugyanolyan jogokkal kell rendelkezniük, mint a heteroszexuálisoké. Mint a fenti ábra is mutatja, e kérdésben a svédek 98 százaléka foglalt úgy állást, hogy egyenlő jogokat kell biztosítani, a magyarok 48 százaléka vélekedik ugyanígy, a legalacsonyabb arány – egyelőre – a szlovákoké, 31 százalékkal.
A magyarok több mint fele, 55 százaléka nem fogadja el azt az állítást, hogy semmi rossz nincs az azonos neműek szexuális kapcsolatában, az EU polgárainak 24 százaléka gondolja ugyanezt. Az azonos neműek házasságát a magyar lakosság 61 százaléka utasítja el, az uniós átlag 26 százalék, a legkisebb arányszám itt is a svédeké, 6 százalék.
Az EU-ban a magyarok utasítják el legnagyobb mértékben azt, hogy a transznemű vagy traszszexuális személyek identitásuknak megfelelő személyazonosító okmányt kapjanak. Magyarország esetében ez az adat 72 százalék, az uniós átlag 29 százalék, míg a legkevésbé a spanyolokat zavarná mindez (8%). Hasonlóan az előbbihez, az EU-ban arányaiban Magyarországon tiltakoznak az ellen legtöbben (77%), hogy a hivatalos dokumentumokban a “férfi” és a “nő” mellett egy harmadik lehetőséget is biztosítani kellene.
Ami általánosságban a magyar adatokat illeti, a mezőny utolsó 4-5 helyén áll Magyarország a különböző, az azonos neműek kapcsán felvetett kérdések megítélésében, sajnos mélyen az uniós átlag alatt. A magyarok mellett leggyakrabban a balti államok, illetve Románia és Bulgária lakói utasítják el leginkább az azonos neműek kapcsolatát, vagy a velük kapcsolatban felvetett jogokat.
Érdekes módon abban azonban jobb az EU-s átlagnál a magyar adat, hogy van-e hátrányos megkülönböztetés Magyarországon szexuális irányultság alapján. A magyarok 42 százaléka szerint ez nagyon ritka, az EU-s adat 40 százalék.
Forrás: Index