Ha Ferenc pápa, a római katolikus egyház feje akár csak egy fél mondattal utal az LMBT közösségre, arra felkapja a fejét a nemzetközi és a hazai sajtó egyaránt. Arról azonban ritkábban olvashatunk – magyar nyelven szinte csak és kizárólag lapunkban –, hogyan viszonyulnak a kisebb keresztény egyházak közösségünkhöz. Pedig hozzállásuk legalább olyan sokszínű, mint maga a szivárvány.
Helyszűke miatt ezúttal azokra a példákra koncentrálnék, amelyeket olvasván azt kívánjuk, bárcsak a nagyobb egyházak – keresztények és nem keresztények egyaránt – is ilyen szép példával járnának elöl. A Skót Egyház például idén május közepén tartotta meg közgyűlését Edinburgh-ben, ahol a lelkészek megszavazták, hogy az egyház klérusának tagjai azonos nemű partnerrel is házasodhassanak. Nem mellékesen az élettársi kapcsolatot már 2015 óta engedélyezik. Fontos előrelépés ez Skóciában, ahol a legfrissebb felmérések szerint a felnőtt lakosságnak már a többsége, egészen pontosan 52 százaléka ateistának vallja magát.
Tavaly szeptemberben a brit szigetek egy másik államában, Wales-ben is megszavazta a 120 fős püspöki kar többsége – kereken hatvanegyen –, hogy mostantól az egyház papjai azonos nemű párokat is összeadhatnak. Polgári esküvő a meleg és a leszbikus párok számára 2014 óta lehetséges.
Nem kevésbé nagy jelentőségű, hogy 2015 decemberében az új-zélandi Repülő Spagettiszörny Egyháza is megkapta a jogot, hogy a híveik a Spagettiszörny színe előtt is egybekelhessenek. A viccegyház ugyanis ekkor nyerte el a házasságkötés jogát, így az egyház tagjai már kimondhatják az igent a Spagettiszörny színe előtt, függetlenül attól, hogy egy férfi és egy nő, két férfi vagy két nő áll-e oltár elé. A viccegyházat 11 éve alapították, amikor az országban törvénybe foglalták, hogy csak olyan egyház kaphatja meg a jogot a házasságkötésre, amelyben a teremtéselméletet oktatják. Úgy tűnik, az, hogy a Repülő Spagettiszörny teremtette a világot, a helyi bíróságnál teljesen megállta a helyét. A hívek különös ismertetőjegye, hogy tésztaszűrőt hordanak a fejükön (nevük angolul épp ezért pastafarian) és kalózul beszélnek.
Norvégiában 2008 óta házasodhatnak az azonos nemű párok, ám templomi esküvőre eddig nem volt lehetőségük. Tavaly november óta azonban a norvég egyház által fenntartott bármelyik templomban is összeköthetik életüket Isten színe előtt. Az Åpen folkekirke (Nyitott nemzeti egyház) nevű szervezet évek óta harcolt ezért a jogért. A norvég egyház – evangélikusokról lévén szó – a házasságon kívül az azonos nemű partnerrel rendelkező egyházi személyek kérdését is megvitatta néhány évvel ezelőtt: 2007-ben döntöttek úgy, hogy elfogadják őket.
Tavaly tavasszal az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb presbiteriánus egyháza, az 1.8 millió hívet számláló Presbiterian Church tanácsa is ülést tartott New Jersey városában, ahol az összegyűlt küldöttek többek között az egyház házassági egyenlőséghez való viszonyáról is döntöttek. A vita végén szavazást rendeltek el, amely örömteli eredménnyel zárult. A presbiterek 86:41 arányban támogatták, hogy az egyház papjai mostantól meleg és leszbikus párokat is összeadhassanak. Hozzá kell tenni, hogy a határozat nem kötelező erejű, azaz a konzervatív meggyőződésű papok nem kényszeríthetőek melegházasság celebrálására.
De még így is előrébb tartanak, mint szinte kizárólag az összes jelentős világegyház. Nekünk azonban minden kis lépésnek örülnünk kell, hisz így halad a világ előre.
Waliduda Dániel
