Meg merjük kockáztatni a kijelentést, hogy az olaszoknál senki nem ért jobban a gasztronómiához. Pizza, lasagne, bolognese, minestrone és még folytathatnánk a sort. Az olaszok akkor sem okoznak csalódást, ha az innivalókról van szó, és most nem csak a kávéra gondolunk. Ideje elmerülni az itáliai alkoholok világában: ismerd meg a proseccót!
A prosecco, vagyis habzóbor néhány éve robbant be a köztudatba Magyarországon, leginkább talán mint az egyik kedvenc koktélunk, az Aperol Spritz kihagyhatatlan hozzávalója. Bár a prosecco első írásos említése a 16. század végéről származik, csak pár évtizede lett nemzetközi szinten is ismertebb. A 2000-es évek elején az USA-t hódította meg, körülbelül tíz éve pedig már az európaiak is egyre nagyobb kedvvel fogyasztják. Az öreg kontinensen az angolok imádják legjobban az italt, Nagy-Britannia a prosecco legfontosabb külföldi felvevőpiaca. A habzó alkoholból évente közel 150 millió litert készítenek, amelyből több tíz millió köt ki Angliában.
Mestermű születik
Az olaszok egyik leghíresebb italát nagyon szigorú előírások szerint készítik. A prosecco a nevét egy Trieszthez közeli településről kapta, ahonnan az alapanyagául szolgáló glera nevű szőlő származik. A szabályozás szerint a proseccónak legalább 85%-ban ebből a szőlőfajtából kell készülnie, a maradék 15% -át pedig általában helyi fajták (például a Bianchetta Trevigiana, a Verdiso vagy a Perera) teszik ki, de nem tiltják a francia eredetű szőlők (például a Chardonnay, a Pinot Noir, a Pinot Blanc) használatát sem.
Olaszországban elsősorban Veneto tartományában teremnek az imént felsorolt szőlők, a Conegliano és Valdobbiadene közötti termőterületen. Az innen származó proseccók a Conegliano Valdobbiadene Prosecco Superiore nevet viselik, amely 2009-től hivatalosan is eredetvédelmi kategóriává vált.
A proseccónak három különböző édességű változata létezik: a brut, amelynek cukortartalma literenként maximum 12 gramm lehet, az extra dry 12-17 gramm cukrot rejt literenként, míg a dry feliratú palackoknál ez a mennyiség 17-32 grammra rúghat. Érdekes, hogy míg ma a legszárazabb változat a legnépszerűbb, régebben az édesebb volt a divatos – ez a változás az új, modernebb elkészítési eljárásoknak is köszönhető.
Champagne vs prosecco
Az alkoholok terén kevésbé járatosak könnyen összetéveszthetik a champagne-t a proseccóval, hiszen valóban két nagyon hasonló italról van szó, mindkettő száraz, fehér habzóbor. A két alkohol között azonban van két nagy különbség: az áruk és a származási helyük. A champagne Franciaországból származik (azon belül is Reims és Epernay környékéről), és sokkal drágább, mint a prosecco. Ennek oka, hogy a francia ital elkészítése sokkal idő- és költségigényesebb. A proseccót is kétszer erjesztik, ám a másodlagos erjesztés (amikor szén-dioxid, vagyis buborékok képződnek) nyomás alatt álló rozsdamentes acéltartályokban történik. Ezzel szemben a champagne sokkal tradicionálisabb úton, az úgynevezett Charmat-eljárás szerint készül.
És ha már az összehasonlításnál tartunk: bár a borok tekintetében általános igazság, hogy minél öregebb az ital, annál finomabb, a prosecco esetében a palackozást követő három évben érdemes elfogyasztani azt.
Mikor igyunk proseccót?
Bár ahogy írtuk, mi legtöbbször a koktélok egyik alapanyagaként találkozhatunk a proseccóval, az olaszok eredetileg hűtve, aperitifként fogyasztják. Általában azokat az ételeket szokták kortyolgatás közben nassolni, amiket a borok mellé (diófélék, sajtok), de a prosecco friss íze tökéletesen harmonizál a sárgadinnyével, a szárított sonkával vagy a kecskesajttal is.
Koktélok, amiknek a prosecco a lelke
Aperol Spritz
Aperol, szóda, prosecco, néhány szelet narancs és már kész is a csoda. Az Aperol Spritz az utóbbi évek legkedveltebb nyári koktélja, amin nincs mit csodálkozni. Az ital története egészen a 20. század közepéig nyúlik vissza, és igen, ez is Olaszországból, pontosabban Velencéből származik.
Mimosa
A Mimosa-koktélt a legenda szerint a párizsi Hotel Ritzben Frank Meier találta ki. 8 cl narancslé és 8cl prosecco vagy száraz pezsgő kell hozzá. A koktél a nevét az akkoriban nagyon népszerű, sárga színű virágról, a mimózáról kapta.
Bellini
A fáma szerint a velencei Harry’s bár tulajdonosa, Giuseppe Cipriani találta ki, hogy így tiszteleghessen Giovanni Bellini reneszánsz festő 1950-es kiállítása előtt. Ciprianit a koktélja elnevezésekor a Bellini egyik festményén látható alak rózsaszínű tógája ihlette meg, ugyanis annak pontosan olyan volt a színe, mint magának a koktélnak. Az ital alapja a fehér húsú őszibarackból nyert püré és a prosecco, ehhez tettek eredetileg egy kis málna- vagy meggylevet, hogy erőteljesebb rózsaszín színe legyen.
Ha még jobban elmerülnél a proseccók világában, vagy esetleg megkívántad, látogass el a https://www.proseccoshop.hu oldalra!
Tegdes Péter
