Közösség tagja elleni erőszak bűntettének elkövetésében bűnösnek találta és elsőfokon két-két év próbára bocsátotta a Pesti Központi Kerületi Bíróság azokat a homofób támadókat, akik 2013. augusztus 14-én éjszaka fenyegetően léptek fel egy dohánybolt előtt csókolózó férfiakkal szemben.
A pár magyar tagja azután kért rendőri intézkedést, hogy két férfi szitkozódva, baseball ütőnek látszó tárggyal fenyegette őket. Beszámolójából kiderült, hogy a támadók egyértelműen szexuális irányultságuk miatt zaklatták őket, ami a hatályos jogszabályok alapján gyűlölet-bűncselekménynek (közösség tagja elleni erőszaknak) minősül. A rendőrök csak jókora késéssel érkeztek a helyszínre, és a támadók pártját fogták: közölték a sértettekkel, hogy ne ragaszkodjanak az büntetőeljárás elindításához, mert őket is be lehetne vinni, amiért közszeméremsértően viselkedtek. Ez természetesen nem igaz, hiszen a csókolózás nem tekinthető közszeméremsértésnek. Elmaradt a helyszín alapos átvizsgálása is, ami a bizonyítás lefolytatását később jelentősen megnehezítette. A sértett másnap a rendőrségen próbált feljelentést tenni, valamint a rendőrök fellépése miatt panaszt tett volna, ám annak felvételét elutasították.
A sértett a diszkriminatív eljárás miatt a Háttér Társaság segítségével a Független Rendészeti Panasztestülethez fordult. 2014 júniusában hozott határozatában a Panasztestület megállapította: a rendőri fellépés a panaszos alapjogait súlyosan korlátozta. A késedelmes helyszínre érkezése sértette a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, a közszeméremsértésre hivatkozás sértette a panaszos tisztességes tájékoztatáshoz fűződő jogát, a rendőrök fellépése részrehajló volt, amely sértette az egyenlő bánásmódot. A kiérkezés elhúzódására, a panasz felvételének megtagadására, és a közszeméremsértésre hivatkozott panaszt az országos rendőrfőkapitány is megalapozottnak találta.
A panaszeljárással párhuzamosan a büntetőeljárás is megindult, ez zárult most le a bíróság elsőfokú ítéletével. Az ítélet rámutatott, hogy bár a baseball ütővel való fenyegetés nem volt egyértelműen bizonyítható, a Büntető Törvénykönyv közösség tagja elleni erőszak tényállásának megvalósulásához erre nincsen szükség: már az is bűncselekményt követ el, aki közterületen a sértett szexuális irányultságára hangos, sértő, agresszív megjegyzést tesz.
A közösség tagja elleni erőszak tényállásának riadalmat keltő, kihívóan közösségellenes, “garázda” magatartást büntető szakasza 2011-ben, a gyöngyöspatai romákat ért incidensek után került a Büntető Törvénykönyvbe azzal a céllal, hogy a bántalmazás vagy kényszerítés szintjét el nem érő gyűlölet-bűncselekmények ellen is fel lehessen lépni. A rendőrség azonban ezt gyakran nem veszi figyelembe, holott a bíróságok egyre több esetben alkalmazzák a rendelkezést, és egyre lejjebb tolják a büntethetőség határát. 2012-ben a Pride-ot követően egy 8-10 főből álló, fekete ruhát és szélsőjobboldali jelképeket viselő csoport tagjai a kordonon kívül “Mocskos buzik!” skandálása közben a távozókat inzultálták, volt akinek a ruháját rángatták, lufiját lyukasztották ki. Ennek kapcsán a bíróság 2016-ban már megállapította: “a fenyegetőzés, vagy más félelemkeltő cselekmény (…) alkalmas arra, hogy a résztvevőkben félelmet keltsen, amely kimeríti a közösség tagja elleni erőszak bűntettének alapesetét.” Egy 2013-as szintén Pride-ot követő ügyben egy nagyobb csoport homofób skandálást minősítette a bíróság 2017-ben riadalmat keltőnek, ezért jogellenesnek.
Ezt a növekvő szigort mutatja a bíróság jelen ügyben hozott ítélete is, amely már a nagyobb csoport jelenlétét és a skandálást sem követeli meg: egy kisebbségi csoportra vonatkozó hangos, sértő, agresszív megjegyzés már közösség tagja elleni erőszaknak minősül. Az esettel kapcsolatban Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője elmondta:
“Fontos, hogy az érintettek tisztában legyenek jogaikkal, és minden esetben forduljanak a rendőrséghez, ha hasonló támadás éri őket. Bár az LMBTQI emberek 16%-át érte már homofób vagy transzfób indíttatású erőszakos támadás, az áldozatoknak csupán töredéke tett feljelentést az ügyben. A Háttér Társaság jogi és lelki segítséget is nyújt ügyek elejétől a végéig, emellett idén elindította Hangosabb a gyűlöletnél kampányát is, melynek részeként online bejelentő-felületet hozott létre gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára, ami a hangosabbagyuloletnel.hu oldalon érhető el.”
A Háttér Jogsegélyszolgálat ingyenes segítséget és jogi képviseletet nyújt minden LMBTQI embernek, aki szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt hátrányos megkülönböztetés, zaklatás vagy bántalmazás áldozatává válik.
