Ismét felvetődött a hazai olimpia-rendezés gondolata. Egy friss módosításnak köszönhetően ugyanis az eddiginél gazdaságosabb lehet a szervezés. Budapest és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) már el is küldte az olimpiai- és paralimpiai pályázati szándéknyilatkozatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB).
Budapest mint lehetséges házigazda az újkori játékok történetében korábban már kilenc alkalommal került szóba, a mostani a tizedik. Kemény Ferenc révén Magyarország már a NOB alapításában is közreműködött, emellett kimagaslóan eredményesek vagyunk az olimpiák eddigi történetében: az összesített éremtábla 8. helyét foglaljuk el. Nem meglepő tehát, hogy időről-időre felmerül a vágy, hogy egyszer végre hazai pályán szurkolhassunk sportolóinknak. De megvalósítható mindez úgy, hogy gazdaságilag se járjon rosszul az ország?
Gyakorlatilag 1984 óta nem volt ugyanis olyan olimpia, amelyik hosszú távon kifizetődő lett volna a rendező város (ország) számára. Ennek megfelelően a pályázók száma is egyre csökken. A NOB erre reagálva szavazta meg az Agenda 2020 elnevezésű modernizációs programot, amely révén a jövőben a jelenleginél gazdaságosabban lehet nyári (és téli) olimpiát rendezni. Ennek keretében többek között csökken a kandidációs költség, maximalizálják az események és indulók számát, városon és esetleg országhatáron túl is rendezhetnek egyes versenyeket, valamint szem előtt tartják a fenntarthatóságot.
A PricewaterhouseCoopers (PwC) készített egy 1300 oldalas olimpiai megvalósíthatósági tanulmányt. Ez alapján az olimpiával összefüggő beruházások értéke 3113 milliárd forint lenne. Ebből azonban 1649 milliárd forint úgynevezett alapeseti költség, amit olimpia nélkül is elköltene az ország. Emellett 421 milliárd forintot szintén elköltene, csak későbbi időszakban. Így 1043 milliárd a szűken vett olimpiai költség, de a későbbi eszköz- és ingatlanértékesítésekkel csökkentve 774 milliárd forintra jönne ki a rendezés végleges nettó költsége. A bevételi oldalon pedig az említett tanulmány szerint 1100 milliárd forint várható. A kandidáció önmagában egyébként 10 milliárd forintba kerül.
Ez így szépen hangzik. Kétségtelen az is, hogy a pályázat sikerét elősegítheti, hogy Magyarország két év múlva első alkalommal adhat otthont egy olimpiai eseménynek, mégpedig Győrben az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak. Emellett bizonyítottunk már számos rangos nemzetközi viadal rendezésével is. Az Ipsos februári mérése szerint a lakosság 60 százaléka támogatja is a pályázatot.
De mindenképp szót kell ejteni a veszélyekről is. Először is a rendezés elnyerése legtöbb esetben nem első alkalommal sikerül, tehát a 2024-es pályázat meglátásom szerint inkább főpróbája lehet egy későbbi kandidálásnak. Ráadásul Amerika utoljára 1996-ban rendezett Atlanta révén, míg Európa 2004-ben és 2012-ben is, így ilyen szempontból is kisebb az esély. Magyarország sajnos sportdiplomáciában sem a legerősebb, így ez is hátrány lehet a szavazás során. Azt is figyelembe kell venni, hogy a tervezett költségek a korábbi olimpiák tapasztalatai alapján a végére akár háromszorosára is emelkedhetnek, a bevételeket pedig rendre felülbecsülik. Így pedig már bőven veszteségessé válna a rendezés. És akkor az árfolyamváltozás lehetséges negatív hatásáról még nem is beszéltünk. Nem lehet szó nélkül elmenni a korrupció ténye mellett sem: a Transparency International tavalyi adatai alapján Magyarország még mindig nagyon korrupt, ráadásul romlik a teljesítménye. Nem látni a garanciát egy szigorú pénzügyi terv betartására.
A 2024-es olimpia helyszínét eldöntő szavazás 2017-ben kerül lebonyolításra. További pályázni szándékozók egyelőre Róma, Párizs, Hamburg, Toronto, illetve Boston visszalépése után Los Angeles, San Francisco és Washington városa közül a házon belüli győztes.
A jelenlegi pályázat tehát inkább egy felmérés lehet, hogy hol állunk és kik támogatnának.
Szerző: Zsiros Mihály
ügyvezető, MIP Management
