Hét éves jogvita végére tett pontot az Alkotmánybíróság – olvasható a Háttér Társaság sajtóközleményében. Kimondta ugyanis, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság egyenértékűségét kimondó úgynevezett általános utalószabály miatt nem teremt alkotmányellenes helyzetet, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk) a közeli hozzátartozó fogalmában nem nevesíti a bejegyzett élettársi kapcsolatot.
Magyarországon az azonos nemű párok 2009. július 1. óta létesíthetnek a házassághoz hasonló jogokkal járó bejegyzett élettársi kapcsolatot. A szabályozás lényege, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény kimondja: a házastársakra vonatkozó szabályokat néhány, a törvényben felsorolt kivételtől eltekintve a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell, ez az úgynevezett általános vagy sommás utalószabály. Így nem volt szükség többszáz, a házastársak számára jogot vagy kötelezettséget megállapító jogszabály módosítására, a törvény általános érvénnyel mondja ki a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat egyenértékűségét.
A jogalkotó ugyanakkor 2009-ben úgy döntött, hogy a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében néhány jogszabályban, így a Ptk-ban is, külön is nevesíti a bejegyzett élettársi kapcsolatot. Az új Polgári Törvénykönyv 2012-es elfogadásakor azonban a jogalkotó máshogy járt el, és nem nevesítette a bejegyzett élettársi kapcsolatot pl. a közeli hozzátartozó fogalmában, úgy érvelve, hogy ha a házastársak szerepelnek, az általános utalószabály alapján a bejegyzett élettársakat is bele kell érteni a közeli hozzátartozó fogalmába.
Az alapvető jogok biztosa a törvény elfogadását követően nem sokkal, még 2013-ban az Alkotmánybírósághoz fordult. Álláspontja szerint a bejegyzett élettársak említésének hiánya szexuális irányultságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetést jelent. Az Alkotmánybíróság nem értett egyet az ombudsman érvelésével. Kiemelték, hogy az általános utalószabály továbbra is érvényben van, az a tény, hogy nem egy jogszabály (a Ptk.), hanem két jogszabály (a Ptk. és a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény) együttes alkalmazása biztosít jogokat az azonos nemű pároknak, nem teremt alaptörvény-ellenes helyzetet. Az esetleges jogvitákat megelőzendő, az Alkotmánybíróság elvi tételként rögzíti: az a jogértelmezés és jogalkalmazási gyakorlat fogadható el alkotmányosnak, amely nem zárja ki a bejegyzett élettársakat a közeli hozzátartozók köréből.
Az Alkotmánybíróság döntése egy nagyon fontos alapelvet is kimondott, amelynek a későbbi joggyakorlatra is komoly kihatása lehet: az Alkotmánybíróság szerint a különnemű házastársakat és az azonos nemű bejegyzett élettársakat homogén csoportként kell kezelni. Ez megnyitja a lehetőségét annak, hogy a bíróság később a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság között még meglévő, a névviselésre és a gyermekvállalásra vonatkozó különbségek diszkriminatív jellegét vizsgálja.
„Üdvözöljük az Alkotmánybíróság döntését, hiszen az megerősítette: a bejegyzett élettársak e téren is a házastársakkal azonos jogokat élveznek” – kommentálta a döntést Dombos Tamás, a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatának munkatársa. „A probléma nem a jogszabály szövegével, hanem a jogalkalmazók gyakorlatával van. Még több mint egy évtizeddel a törvény hatálybalépése után is előfordul, hogy a kormányhivatalok vagy önkormányzatok munkatársai, a közjegyzők, a bankok vagy más jogalkalmazók nem ismerik a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályokat. Fontos lenne a jogalkalmazókat képezni e téren.”
