Valami régi, valami új, valami kölcsönkért, és valami kék: a(z egyébként angolszász) hagyomány – és persze a babona – szerint ezek kellenek egy esküvőn ahhoz, hogy minden flottul menjen, ám egy fiatal magyar meleg párnak mindezek nélkül is mesébe illő menyegzője volt a Margit-szigeten. Berki Péter és Perghe Alex négy éve vannak együtt, alig több mint egy éve döntötték el, hogy hivatalosan is összekötik az életüket. Alkalmi ruhájukat kétszer is magukra öltötték, mert először jelenlegi lakhelyükön, Dániában mondták ki a boldogító igent. A nagy napról és az előkészületekről Péterrel beszélgettünk.
Hogyan ismerkedtetek meg?
Egy disznóvágáson jöttünk össze. Először a Facebookon lettünk ismerősök, egyszer-kétszer találkoztunk, de utána ő nem keresett, én pedig vártam a lehetőséget. Amikor egy ismerősömet elvittem disznóvágásra, Alex a fotók alá kommentelt, hogy ő még sosem járt ilyenen. Elhívtam a következőre, onnantól vagyunk együtt.
Mikor ötlött fel bennetek a házasság gondolata?
Nem voltak sem rövid, sem hosszútávú terveink, csak „egymásra ragadtunk”. Alig egy év után Alex kapott egy lehetőséget Dániában. Kihívott magával, és bár nem beszéltem a nyelvet, gondolkodás nélkül igent mondtam. Eltelt két év, aztán tavaly kora tavasszal boroztunk otthon a télikertben, és felvetettük, hogy mi lenne, ha összeházasodnánk? Együtt élünk, közösen toljuk a szekerünket, mindezt pedig jobb érzés lenne a házasság keretein belül tenni.
Hogyan fogadták a hírt a szülők?
Másnap hívtuk őket telefonon, hogy az áldásukat kérjük. Amikor bejelentettük, nagyon boldogok voltak. Örültek, hogy révbe értünk.
Hogyan zajlott a menyegző szervezése?
Két ceremónia is volt, így több mint egy évbe telt. Augusztusban hivatalosan is összeadtak minket Dániában. Ott szinte gyártósoron zajlanak az állami esküvők, sorszámot kell húzni, és 3-4 perc alatt le is zajlik az egész. Minket szerencsére már vártak, 6-7 percet is foglalkoztak velünk. Az anyakönyvvezető egy verset is mondott, de a nagyobb bulit itthonra terveztük. Több helyről kértem ajánlatot, és egy Margit-szigeti hoteltől kaptuk a legjobbat. Pozitív tapasztalat volt, hogy bár a szolgáltatók csodálkoztak a megkereséskor, senkinek sem okozott gondot a „rendhagyó” esküvő. A lagzin mindegyikük profin végezte a munkáját, jól érezték magukat. A gyűrűket és több szolgáltatást is a barátainktól nászajándékba kaptuk, valamint egy papunk is volt, aki egyházilag összeadott bennünket.
Hogyan szereztetek papot?
Alexnek volt egy régi ismerőse. Először egy szertartásvezetőt szerettünk volna felkérni, de amikor az ismerősünk megtudta, hogy összeházasodunk, felhívta Alexet, hogy ő szívesen összead minket egyházilag.
Mi volt a legemlékezetesebb számodra az esküvőn?
Az egészre örömmel gondolok vissza. Olyan volt, mint egy álomba illő amerikai menyegző. Szabadtéren, egy pagodánál adtak minket össze. 130 vendég volt, az elején állófogadás, majd először én, utána Alex vonult be a szüleivel. A legnagyobb meglepetés az volt, hogy mindössze három méterre voltunk a sétaúttól, többen is bámészkodtak, várták a menyasszonyt. Aztán Alex belépett, mégis sokan maradtak. Senki egy rossz szót nem szólt, hanem mosolyogva nézték végig a ceremóniát. Ez itthon ritka, nem erre számítottam, izgultunk is emiatt egy kicsit.
Mi volt a lagzi fénypontja? Volt különleges ismertetőjele annak, hogy ez egy meleg esküvő?
A nyitótáncunk és a torta felvágása volt a csúcs. A vacsora után mi nyitottunk a tánctéren. A koreográfiát öt nap alatt tanultuk be tanárral. A tortát éjfélkor vágtuk fel. Azért is volt különleges, mert egy rólunk készült sziluettet nyomtattattunk ki 3D nyomtatóval, így mi magunk és Alex kutyái voltak a tortadísz. A lagzin szivárványszínű háttérvilágítás jelezte, hogy ez egy rendhagyó esküvő, többek között azt is a barátainknak köszönhetjük. Mindenki közreműködéséért nagyon hálásak vagyunk.
Tartottátok a szokásos esküvői babonákat?
Stresszesek a sok szervezés miatt voltunk, de babonákra nem is gondoltunk. A ruháinkat együtt választottuk ki, együtt öltöztünk át, az utolsó este együtt aludtunk. Nem volt semmi régi, semmi kék és semmi kölcsönkért. Mégis tökéletesen sikerült minden, csak átöltözés után volt egy kis lámpalázunk.
Hogyan buliztátok ki magatokat még utoljára, szingliként?
Külön-külön kezdődtek a legénybúcsúk, majd az Alteregóban együtt értek véget az esküvő előtt egy héttel. Engem a barátaim az Ankertbe vittek, majd egy (nem meleg) szórakozóhelyen kellett megszereznem öt jó pasi számát, aláíratnom velük a pólómat és fotózkodnom velük. Alexék a mai napig nem tudom, hol voltak. Az Alterbe már mindketten becsípve érkeztünk, éjfélkor Dömper mellett álltunk a színpadon.
Hova utaztatok nászútra?
Gran Canariára egy hétre. Pénteken volt az esküvő, majd vasárnaptól vasárnapig voltunk a szigeten.
Mik a terveitek a jövőben?
Szeretnénk két gyereket, az elsőt már 2-3 éven belül. Dániában hivatalos keretek között párként fogadhatunk örökbe, de lehet, hogy egy amerikai béranyát kérünk fel. Bár nem vettük fel egymást nevét, ha jön a kicsi, valószínűleg meglépjük. Egyikőnk vezetéknevének a kezdőbetűje marad majd meg, vagy kitalálunk egy új, közös vezetéknevet.
Máthé Bence
