A legismertebb angol magánnyomozó, Sherlock Holmes történeteiből sok film, színdarab született, és a mai napig sokakat foglalkoztat a detektív magánélete. Számos elmélet keletkezett ezzel kapcsolatban, több tanulmány foglalkozik Sherlock Holmes irányultságával. Nem egyszerű ebben a kérdésben állást foglalni, hiszen direkt módon ezt a szerző, Arthur Conan Doyle sem tette meg.
Utalások természetesen több novellában, regényben megjelennek. Már ez egyik legelső történet, a Botrány Csehországban rögzíti az olvasó számára Holmes nőkhöz való viszonyulását: „Az érzelmek – különösképpen az effélék – távol álltak Holmes hűvös, racionális és irigylésre méltó kiegyensúlyozott lényétől. Tökéletes volt mint okfejtő és oknyomozó masina; művészi fokon művelte a mesterségét – ámde a szerelmes férfi szerepe hiányzott repertoárjából. Ha egyáltalán szóba hozta a gyengéd érzelem témáját, arról csakis gúnyos fintorral beszélt. Ő csupán az eseteket látta a nőkben, s ha figyelemre méltatta őket, csakis azért, mert úgy tartotta, hogy ők a mozgatórugói az eseményeknek: élő bűnjelek, akik nyomra vezethetik őt. De a nemek harcában mindvégig külső szemlélő maradt, és ez érthető is: a hozzá hasonlóan képzett és kivételes elme nem engedheti meg magának, hogy váratlan viharok, kiszámíthatatlan érzelmi hullámok megzavarják érzékeny kedélyét, szabályos életritmusát.” (Takácsy Gizella fordítása)
Holmes és Watson doktor barátságát is többféleképpen értelmezik. Azt, hogy a klasszikus bromance-nál (vagy a viktoriánus férfibarátságnál) több lehetett közöttük, azt egy késői novella, A három Garrideb története egyik jelenete igazolhatja, amelyben a doktort meglövik, és ez Holmest nagyon érzékenyen érinti: „Őszinte aggodalmának puszta látványa is megérte a sebesülésemet – akár több sebet is megért volna –, mert e pillanatban ismertem meg igazán annak a nagy-nagy szeretetnek és ragaszkodásnak a mélységét, mely rendszerint nyomtalanul elrejtőzött komoly arcvonásai mögé. Szemét egy pillanatra könnyek homályosították el, s a máskor oly határozott ajkak most láthatóan megremegtek. Ez egyszer, ha csak egy futó pillanatra is, de alkalmam nyílt meglátni a zseniális gondolkodó nagy szívét és tiszta lelkét. Szerény, de odaadó szolgálataim legfőbb jutalma volt e pillanatnyi kitárulkozás.” (Ádám Szilvia fordítása)
Ugyanakkor később több olyan regény, színdarab, film készült – igaz, ezek nem feltétlenül Arthur Conan Doyle közreműködésével, csak esetenként jóváhagyásával –, amelyben Sherlock Holmes hölgyekkel folytat románcot, így annak eldöntése, hogy Holmes meleg-e, nem egyszerű. De talán nem is lényeges feladat, már csak azért sem, mert – úgy tűnik – magát a detektívet sem izgatta különösebben a téma.
Más a helyzet Sherlock Holmes egyik legismertebb megformálójával, az angol színésszel, Jeremy Brettel, aki a Granada Television által készített sorozatban alakította detektívet.
Peter Jeremy William Huggins (művésznevén Jeremy Brett) 91 éve született. Középiskolás éveit Etonban töltötte, majd színészetet tanult, és már fiatalon londoni színházakban léphetett fel – főleg Shakespeare darabokban. (Hamlet-alakítása legendás volt akkoriban. Édesanyját ekkor veszítette el autóbalesetben, amely nagyon megviselte Brettet.) A televízió és a mozi is felfedezte a fiatal és tehetséges színészt: majdnem ő lett James Bond Sean Connery visszavonulása után, a My Fair Lady-ben pedig énektudását mutathatta meg. A világ azonban az 1984-től tíz éven át futó Sherlock Holmes-sorozat címszereplőjeként ismerte meg Jeremy Brettet.
A szerepre való felkészülés, Holmes személyiségében való elmerülés azonban folyamatosan felemésztette Brett idegrendszerét. Egyébként sem volt rendben az egészsége (beszédhibával született, diszlexiás volt, bipoláris zavarban szenvedett, rossz volt a szíve, légzési nehézségekkel küzdött), amire egyébként nem is vigyázott, rengeteget dohányzott. Ugyanakkor Brett nagyon törekedett arra, hogy hitelesen alakítsa a magánnyomozót – annak minden manírjával, külső és belső személyiségjegyeinek kidomborításával, egyes szokásainak megjelenítésével. Úgy érezte, hogy nehéz eljátszani Sherlock Holmest, mert Arthur Conan Doyle a detektívet szív nélküli emberként képzelte el, aki csak a racionalitásban hisz.
Nyugalmat Brett mindennapjaiba magánélete sem hozott. Kétszer is megnősült (egy fia is született), de mivel biszexuális volt, a férfiak társaságát is kereste, bár erről a nyilvánosság nem tudott. (Első felesége valószínűleg a férfiakkal való kapcsolatai miatt hagyta el.) Gary Bond színésszel élt sokáig együtt, később Paul Shenar volt a partnere.
A sok megpróbáltatást Jeremy Brett szíve már nem bírta, 1995-ben halt meg, 61 évesen. Az angol színész, író és humorista, Stephen Fry szerint Jeremy Brett rendkívüli, tökéletes, szenvedélyes, és mindenekelőtt hiteles Sherlock Holmes volt.
Molnár Zoltán
