A hétvégén zárult le a 30. GLAAD-díjátadó, mely során Madonna kapta A változás szószólójának járó díjat a támogatásért és kemény munkáért, amelyet az LMBTQ-közösségért végzett az évtizedek során.
Beszédében Madonna hosszú évek emlékeit, köztük a fájdalmasabb pillanatokat is megosztotta a közönséggel, és elárulta miért érzi úgy, hogy ő is az LMBTQ-közösséghez tartozik – számol be róla a PinkNews.
„Miért is harcoltam mindig is a változásokért? Ezt a kérdést elég nehéz megválaszolni. Ez olyan, mintha arra kellene magyarázatot adnom, miért fontos az olvasás, vagy, hogy miért van szükségünk szeretetre. Fiatalkorom óta mindig úgy éreztem, hogy kívülálló vagyok, mintha sehová sem tartoztam volna. És ez nem csak azért volt, mert nem borotváltam a hónaljamat, egyszerűen csak nem illettem sehová. […] Az első meleg férfi, akivel találkoztam: Christopher Flynn. Ő volt a gimnáziumi balett tanárom, és ő volt az első ember, aki hitt bennem, aki azt éreztette velem, hogy kitűnhetek a táncban, a művészetekben, és úgy is, mint ember.”
„Tudom, hogy ez felületesnek és triviálisnak fog hangzani, de ő volt az első férfi, aki azt mondta, szép vagyok. […] Christophernek köszönhetően láttam először férfiakat egymással csókolózni, lányokat fiúknak való ruhákban és fiúkat rendkívül rövidre szabott nadrágokban járni. Mindehhez társultak az őrületes táncok, a szabadság, az öröm és a boldogság, amelyekhez foghatót még soha életemben nem láttam. Végre úgy éreztem, nem vagyok egyedül, és teljesen rendben van, ha más vagyok és nem olyan, mint a többiek. Végre nem éreztem magam különcnek. Otthonra találtam, és ez reményt adott.”
Az énekesnő a szép pillanatok mellett visszaemlékezett arra az időre, amikor az AIDS elragadta tőle a barátait. Szomorúnak és tehetetlennek érezte magát, amiért nem tudott segíteni nekik. Éppen ezért döntött úgy: megtalálja a módját, hogy segíteni tudjon az LMBTQ-közösségnek, amikor és ahol csak tud. 2006-ban egy jótékonysági szervezetet is létrehozott, hogy segítse azokat a malawi árva gyermekeket, akik a HIV miatt veszítették el szüleiket. Az énekesnő később négy gyermeket is örökbefogadott közülük.
„Abban a pillanatban, hogy megérted, milyen is szeretni valakit, megérted, mit kell tenned ahhoz, hogy emberi lény váljon belőled, és hogy minden ember kötelessége, hogy harcoljon, hogy hallassa a hangját azért, ami fontos számára, és megtegyen érte bármit, bármibe is kerüljön.”
