A természet a legjobb gyógyszertár

Napjainkban nincs abban semmi rendkívüli, ha testi és lelki felfrissülésünk érdekében elutazunk a hegyek közé, hogy a természet közelségében áztassuk magunkat a vízben, és hogy odafigyeljünk az egészséges táplálkozásra is. Csakhogy nem is olyan rég mindez nem számított magától értetődőnek. Olyannyira nem, hogy amikor Sebastian Kneipp jó másfél évszázaddal ezelőtt gyakorlatilag feltalálta a wellness-t, a korabeli orvosok nemcsak beperelték, de még sarlatánnak is kikiáltották.

Idén ünnepli Németország a Kneipp-hagyomány 200 éves évfordulóját. Ép testben ép lélek – tartja a még a római időkből származó közmondás, ezt pedig az 1821-ben született katolikus pap, Sebastian Kneipp is így vélte. Egy takács fiaként látta meg a napvilágot egy kis bajor faluban, és sokáig úgy tűnt, ő is ezt a hivatást űzi majd. Csak 23 éves korában kezdte meg teológiai tanulmányait, de pár évvel később súlyosan megbetegedett. A tuberkulózis a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozó betegségnek számított, és Kneipp idejében az orvosok gyógyíthatatlannak tartották. Úgy tűnt, fiatalon távozik az élők sorából, és a betegség utolsó stádiumában járt, amikor véletlenül a kezébe került egy könyv. „A hideg víz gyógyerejéről” című kötet hatására egy szintén beteg diáktársával hetente kétszer-háromszor megmártózott a jéghideg Dunában, odahaza hideg fürdőket vett és vízzel locsolta magát. A hideg víz bevált – Kneipp állapota javulni kezdett, idővel pedig teljesen felgyógyult.

A természet a legjobb gyógyszertár, ismerte fel Kneipp, aki lelkészi hivatása mellett a természetgyógyászat felé fordult. Saját tapasztalatából merítve először a vízkúrákra fókuszált, a különböző hőfokú vizek által kiváltott ingerekre. Vízgyógyászati módszere mellett idővel az egészséges táplálkozás alapjaival és életmód-változtatási tanácsaival is segítette azokat, akik felkeresték. Akikből különösen sok akadt. Ahogy terjedt a gyógyító pap híre, egyre többen kérték a segítségét, köztük olyanok, akiken nem tudott segíteni a korabeli orvostudomány, vagy éppen anyagi helyzetük miatt nem engedhették meg maguknak az orvosi kiadásokat.

Gyógyító tevékenysége nem volt független katolikus hitétől. A vízre és a gyógynövényekre való összpontosítása abból az elképelésből fakadt, hogy mindezeket a természetes gyógymódokat Isten biztosítja. Az egyszerű ételekre, az egyszerű italokra – elsősorban a vízivást propagálta – és az egyszerű ruházatra fektette a hangsúlyt. Mindezt abból a meggyőződéséből tette, hogy az embernek összhangban kell élnie a természettel. Gyógymódja indoklásához a Szentírást is felhasználta, és maga is elismerte, hogy kezelései nem felelnek meg a kor orvostudományi gyakorlatának. Őt magát nem zavarta, hogy az akkori viszonyok között tudománytalannak számított a tevékenysége, mert a gyakorlat őt igazolta: olyan esetekben is sikerrel járt, amikor a korabeli orvoslás kudarcot vallott.

Mindezek miatt könnyű célpontnak számított a munkásságára féltékeny doktorok számára, akik sarlatánság vádjával pert indítottak ellene. Kneipp arra hivatkozott, hogy főleg olyanokkal foglalkozik, akik nem tudják megfizetni a gyógyíttatásukat, vagy akik már nem is reménykednek a gyógyulásban. Kneipp ugyanis hatalmas elkötelezettséggel fordult a szegények és azok felé, akikről lemondtak az orvosok. A fiatalon megtapasztalt nélkülözések miatt mély együttérzéssel viseltetett a nála kevésbé szerencsések iránt. Amikor már óriási tömegek keresték fel, sok olyan beteget elutasított, akik vagy állapotuk vagy anyagi helyzetük miatt nélküle is felépülhetnek – de soha nem utasította vissza a szegényeket, vagy azokat, akiket nem tudtak meggyógyítani az orvosok. Mindez aztán a bírákat is meggyőzte, így végül Kneipp felmentésével zárult a per.

Bad Wörishofenben intézetet alapított, ahol több mint negyven évig dolgozott – és amely ma is működik. Egészséges életet élni a természettel harmóniában, ily módon aktívan megelőzni a betegségeket és gyógyulást találni – ez a holisztikus megközelítés jellemezte munkásságát, amelynek alapjait a víz, a mozgás, a gyógynövények, az egészséges táplálkozás és a lelki egyensúly képezik. A mozgást főleg azok a sportok jelentik Kneipp örökségében, amelyek kíméletesek, de kihívást jelentenek és pihentetik az embert, mint például a torna, a skandináv gyaloglás (nordic walking), a túrázás, a kerékpározás vagy az úszás.

Tanításainak másik fontos építőköve az egészséges, ízletes és jórészt természetes étrend. Ebben nemcsak az ételek alapanyaga játszik szerepet, hanem maga az elkészítés is, ahogy az elfogyasztással járó öröm és pihenés is. Mindez nála ugyanúgy része az egészséges étkezésnek, mint a fűszernövények, a zöldségek és a gyümölcsök.

Ami pedig a lelki egyensúlyt illeti, a katolikus pap ezt mindenki saját belátására bízza. A belső egyensúly eléréséhez mindenkinek magának kell eldöntenie, melyik a legmegfelelőbb módszer, ebben pedig segíthetnek az olyan egyéni rituálék, mint akár az esti könyvolvasás, vagy akár a barátokkal való találkozók.

A már életében világhírű Kneipp hatását pedig talán mi sem jelzi jobban annál, mint hogy a teljes kiőrlésű kenyér-receptje alapján készülő, ma már az ő nevét viselő Kneippbrød ma is a legnépszerűbb pékárunak számít Norvégiában.

Kocsis G. János

Instagram: @kocsis_g_janos

Twitter: @kocsis_g_janos