A Sziget Fesztivál Magic Mirror sátrának esti fénypontja rendszerint az éjszakai varieté. Valószínűleg ez idén sem lesz másképp, tovább erősödik majd a berlini jelenlét. A szervezők Markus Pabstot, a Base Berlin artistaműhely és -ügynökség alapítóját kérték fel a show megrendezésére, akit mi már most megpróbáltunk kifaggatni, mit láthatunk majd tőlük augusztus közepén.
Jártál már korábban a Szigeten? Ha igen, milyen emlékeket őrzöl róla? Mennyire ismered a budapesti meleg életet?
Jó pár éve megfordultam már a fesztiválon a Caesar Twins artistapáros társaságában, akik felléptek a Magic Mirrorban, illetve a Placebo koncertje előtt is a Nagyszínpadon. Fantasztikus volt, megragadott az egész Sziget hangulata. Budapesttel kapcsolatban egyelőre összesen ennyi élményem van eddig.
Mit gondolsz, miért szeretik ennyire a melegek az éjszakai életet, a varietét, a csillogást?
Általánosságban nem tudom ezt kijelenteni, hiszen a melegek is sokfélék. Elmondhatom viszont, engem miért vonz mindez. A szórakozást egyfajta forradalomként élem meg a hétköznapi élettel szemben. Látjuk, sokszor mihez vezet a „normális” élet, főleg mostanában. Nem szeretem a szabályok közé beszorított világot, a szürkét és a feketét, a színeket viszont annál inkább. A művészet és a csillogás boldoggá teszi az embereket. Kíváncsi vagyok új irányokra.
Mit láthatunk idén a Magic Mirror éjszakai varieté show-jában?
Boldog vagyok, hogy együtt lép majd fel a nagyszerű angol énekes és komikus, Jack Woodhead és a Berlinben élő, káprázatos spanyol artista, David Pereira. Ők lesznek a műsor főszereplői, ám csatlakoznak majd hozzájuk más nemzetközi művészek is. Szexi, egyedi és hangos lesz a műsor – ezt mind megígérhetem.
Melyek a meleg szórakoztatóipar fő komponensei manapság? Forró fiú táncosok, transzvesztita előadók, humor, dívák, artisták, csillogó kosztümök?
Én magam nem követek semmilyen irányzatot, arra törekszem, hogy a közönség mindent rétege szeresse az előadásaimat. A legutóbbi varieté produkcióm, a „Der helle Wahnsinn“ díjat is kapott otthon nálunk. Németországban sem tudja mindenki, hogy a II. világháború után börtönbe zárták a melegeket, azokat is, akik túlélték a koncentrációs táborokat. A mi darabunk két évvel a háború után játszódik egy elmegyógyintézetben, ahova bezárnak egy meleget, aki annyira szereti a varietét és a glittert, hogy rendez egy show-t a benti betegekkel.
Mi a helyes arány történetmesélés és vizualitás között a showműsorokban?
A darabtól, az eseménytől függ. Olykor egy egész történetet elmesélünk, ahogy a „Der helle Wahnsinn“ esetében, máskor szórakoztató és szexi műsorszámokat sorakoztatunk fel egymás után. Ilyen a „La Clique” című előadásom, és ilyen lesz a Magic Mirror produkciója is.
Hogyan érdemelted ki „A varieté Tarantinója” címet?
Feltehetően azért ragadt rám, mert egyedi stílusúak a munkáim, szeretem keverni egymással a zenei irányzatokat, ugyanakkor, ahogy már korábban is említettem, széles körű közönségnek szeretnék alkotni.
Hogyan kerültél a szórakoztatóiparba?
15 éves koromban határoztam el, hogy filmrendező leszek. Ezt a szüleim megsejtették, el is engedtek a nagybányámhoz Berlinbe. 18 évesen írtam meg az első forgatókönyvemet, majd kiváló mesterek mellett megismerkedhettem a színházi világgal. A kezdetekkor nem volt pénzem, úgyhogy zsonglőrködéssel is foglalkoztam. Ebben az időben éledt újjá a német varieté, magaménak éreztem ezt a világot. A mai napig egyensúlyozok a színház, az artista közeg és a varieté között.
Hogyan kezdesz hozzá egy új show-hoz? Mi a munkafolyamatod?
Van egy társulatunk, a Base Berlin, amelynek tagjai nagyon hasonlóan gondolkoznak. Olykor kipattan egy ötlet a fejünkből. A produkcióinkat világszerte játsszák, és Berlin két színháza is rendszeresen műsorra tűzi őket. Jelenleg épp elkezdtünk dolgozni egy kínai produkción, kínai művészekkel közösen.
Vannak más terveid is?
Két másik ötlet is körvonalazódik már a fejünkben. Ezeken felül a „SOAP” című darabunk kilenc éve műsoron van, a négy éve futó „DUMMY” pedig, úgy néz ki, nemzetközi karrierbe kezd hamarosan.
Cs. Z.
