Egyszer volt, hol nem volt, az 1930-as években volt két menő hely Budán, ahova olyan menő emberek jártak, mint Kosztolányi, Karinthy, Ady vagy Móricz. Ez volt a Hadik Kávéház és az alagsorban található Taverna, ahol az irodalmi kávéház-feeling helyett inkább a bohémság volt a jellemző – és ez volt az a hely, amit Karinthy Szatyornak keresztelt el. Aztán teltek-múltak az évtizedek, a város változott, stílusok és emberek jöttek-mentek, 2016-ban pedig ismét itt ülünk a Szatyorban, a Hadik szomszédságában. És bár Karinthy már nincs itt, ez még mindig a legmenőbb hely Újbudán. A Szatyorban Ott Anna művészeti managerrel és Apor Balázs séffel beszélgettünk a hely varázsáról.
A Szatyornak van egy receptje, amit már hosszú évek óta sikerrel vet be akkor is, ha gasztronómiáról, és akkor is, ha imidzsről van szó: vedd alapanyagul a hagyományosat és bolondítsd meg egy kis modernséggel! A régen bohémtanyaként működő Szatyor több, mint hetven év után még mindig bohémtanya, csupán egy romkocsma bőrébe bújtatva, modern bohémekkel és egy másik művészgeneráció nagyjaival. A művészet és a kultúra szeretete pedig maradt ugyanaz, lenyűgöző sikerrel. A Szatyorban zajló kiállítások például olyan elsöprő sikert arattak a közönség köreiben, hogy hamarosan a kultúra iránti túlzott kereslet miatt – igen, ilyen létezhet még – külön galériát kellett nyitniuk az önkormányzat segítségével a Bartók Béla út túloldalán. Ez lett a Szatyor Art Space.
Az időszaki kiállításokkal együtt azonban nem tűnt el a kultúra a falak közül. A Szatyor Akusztik kéthetente szombaton tölti meg élőzenével az izgalmas teret, új előadókat és ismertebb arcokat is felvonultatva, hogy a görbe hétvégi esték még görbébbek legyenek. Hamarosan pedig az underground képzőművészek is terepet kapnak a Szatyor Bazárral, ahol szombatonként izgalmas alkotásaikat vásárolhatjuk meg, amiktől kicsit olyan lesz az otthonunk, mint a Szatyor. És ha egyszer jársz a Szatyorban, ez kicsit az életcélod is lesz.
Ez persze nem csoda. A Szatyor belső világát Babos Zsili Bertalan vezetésével 12 művész alkotta meg, köztük fotósok, képzőművészek és díszlettervezők, új, elegánsabb és kifinomultabb szintre emelve a romkocsma-műfajt. Kicsit úgymond „újbudásítva” azt. A finom budai nyugalom csodálatosan ölelkezik össze a romkocsmák színes káoszával, de míg a pesti oldalon a romkocsma sokszor szó szerint romokból épül fel, itt a kocsironcs helyett gigászi játékautót lógatnak le a plafonról, a lekaparhatatlan matricarétegek helyett pedig a falon Ady egy zsozsóval teli autóban menekül Csinszkávall a hatalom elől.
A Szatyor receptje a konyhában is működik. A klasszikusból megtartották, ami működik, és megperzselték egy kis modernséggel. A fiatal séf, Apor Bálint az étlapot hagyományos magyar ételekkel töltötte fel, azoknál viszont mind a tálalásnál, mind az elkészítésnél törekedett arra, hogy visszaköszönjenek olyan új műfajok, mint például a molekuláris konyha. A séf igazi kalandos arcát igazán a kéthetente változó Séf Ajánlatánál ismerhetjük meg, ami a saját kísérletezésű fogásokkal néha mediterrán, néha pedig távol-keleti vidékekre kalauzol el minket.
Ám nem minden a bátorság. Bálint számára kiemelten fontos a jó alapanyag is. Így érte el a Szatyor, hogy még az egyszerű melegszendvics sült burgonyával is gasztronómiai kinccsé válik. Mert a legjobb sajt van a legjobb pármai sonkával megpirítva, és a gondosan kiválogatott burgonya is a legszebb aranyszínre van kisütve. A lúdból készült főfogástól kezdve az egyszerűbb vonalat képviselő déli menün keresztül át a sör mellé tökéletesen passzoló egyszerű mártogatós steak burgonyáig a fogások lelkét a minőségi alapanyag adja.
Hiszen végső soron a Szatyor is minőségi alapanyagból készült: egy olyan helyből lett, ahova Móriczék jártak ihletet és boldogságot gyűjteni, és ami hetven éve pont olyan menő volt, mint ma. Varázslat lenne? Vagy kemény munka? A limonádét kortyolgatva és az óriási falfestményt kémlelve igazából egyiket sem zárnánk ki.
Szatyor Bár és Galéria
1111 Budapest, Bartók Béla út 36.
Kanicsár Ádám András
Enteriőrfotók: Sáfár Krisztián
