Hírek

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarországon mindenki a nemi identitásának megfelelően élhet

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által március végén benyújtott salátatörvény születési nemre vonatkozó passzusa senkit nem foszt meg attól, hogy éljen az emberi méltóságból fakadó alapvető jogaival, sem pedig annak a lehetőségétől, hogy a nemi identitásának megfelelően éljen” – ezt válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter annak a 63 európai parlamenti képviselőnek, akik az LMBTI Jogi Frakcióközi Csoport kezdeményezésére három hete levélben tiltakoztak a transzneműek jogait csorbító törvénytervezet ellen. A levelet a Parlament 10 alelnöke is aláírta. A 21 magyar képviselő közül egyetlen, Rónai Sándor (Demokratikus Koalíció) neve tűnik fel.

 

Az Európai Parlament brüsszeli épülete

 

Az Európai Parlamentnek (EP) adott válaszában a miniszter azt írta, hogy az új törvény egy régóta létező jogértelmezési problémát oldana meg az anyakönyvi kivonatban rögzített „születési nem” kifejezéssel, melyet az elsődleges nemi jegyek és a kromoszómák alapján határoznak meg – olvasható az Eurológus összefoglalójában.

A miniszter szerint a magyar alkotmány az – az EP-képviselők levelében is hivatkozott – EU Alapjogi Chartájához és az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez hasonlóan garantálja a férfiak és nők egyenlőségét és az alapvető jogok gyakorlását. “Az, hogy a gyerekek biológiai nemét rögzítik a születési anyakönyvi kivonatukban, nem érinti a férfiak és nők jogát ahhoz, hogy szabadon megélhessék és kifejezhessék az identitásukat, ahogy ők akarják.” – olvasható a válaszban.

A szabadság, sokszínűség és tolerancia európai értékeit csak akkor lehet egy tagállamban érvényre juttatni, ha az szabadon dönthet az alkotmányos identitásáról” – állítja a miniszter, aki szerint ezek a döntések nem lesznek ugyanolyanok minden tagállamban. Gulyás azzal zárta a levelet, hogy lenyűgözte, hogy a koronavírus által leginkább sújtott kontinens EP-képviselői között ez a téma ekkora érdeklődést váltott ki.

 

Transz zászló lobog a Parlament előtt a 2019-es Budapest Pride-on

 

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott salátatörvény (nem hivatalos kifejezés az olyan törvények megnevezésére, amelyek számos, akár száznál is több különböző jogszabályt módosítanak) elfogadása esetén módosulna az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, bekerülne a születési anyakönyvbe a születési nem, ami a javaslat szerint „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem”.

A születési nem felváltaná a személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő „nem”-et, ez az adat pedig a javaslat alapján nem lenne megváltoztatható. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy a korábban bejegyzett nemváltások sorsa mi lesz. Mivel az anyakönyvi nyilvántartásban mindenki a neméhez tartozó utónévvel szerepelhet csak, a jogszabály elfogadása esetén a nemüket megváltoztató emberek új nevét nem fogják bejegyezni a nyilvántartásba, így az az irataikba (személyigazolvány, útlevél, jogosítvány, stb.) sem kerülhet be.

 

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb