Mi a család? – Tanulmányok a család fogalmáról a jelenkori Magyarországon címmel jelent meg magyar szociológusok tanulmánya, amely annak jár utána, hogy a magyar társadalom mit tekint ma családnak? A 2021 nyarán készített felmérésben 1000 felnőtt magyar állampolgár vett részt.
A Telex összehasonlító grafikonja is alátámasztja, hogy széles skálán mozog, mit tekint a magyarok többsége családnak. Talán nem meglepő módon a legnagyobb egyetértés (96%) abban van, hogy családnak számít a férj és feleség, a velük együtt élő gyerekkel. 88 százalék szerint családnak számít az egyedülálló szülő a vele élő gyerekkel, de a gyerektelen házaspárt is családnak tekinti a megkérdezettek 84 százaléka.
A szivárványcsaládok megítélése már megosztóbb kérdés, de a többség, 55 százalék az azonos nemű párokat is családnak tekinti, amennyiben gyermek is együtt él velük. A gyerek nélküli azonos nemű párokat a társadalom 47 százaléka tekinti családnak. Elmondható tehát, hogy a kormány évek óta rendületlen homo- és transzfób kommunikációja ellenére az emberek többsége az LMBTQ-közösség mellett áll.
A kutatók megjegyzik, hogy egy 2019-es hasonló felmérésben az egyszülős családokat és a gyermektelen párokat kevesebben gondolták családnak, mint ebben a kutatásban. Ennek több oka is lehet: a két felvétel között, 2020 novemberében módosították az Alaptörvényt, amely a család fogalmából kizárta az azonos neműek együttélését. Ennek lehetett az a következménye, hogy többen lettek nyitottak az alternatív családmodellekre. De módszertani eltérésről is szó lehet.
A kutatók a „Mi számít családnak?” kérdésre adott válaszokat összesítették, és megnézték, hányféle együttélési formát tekintenek az emberek családnak. A megkérdezettek 75 százaléka szerint legalább kilencféle család létezik. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a lakosság többsége nyitott a hagyományos anya, apa és gyerekek felállástól eltérő családi formákra.
További érdekesség, hogy a nők többféle családdefiníciót fogadnak el, mint a férfiak. A legfiatalabbak gondolkodnak a leginkább elfogadóan, az 50–59 évesek pedig a legkevésbé. Viszont a legszűkebb (apa-anya-gyerekek) családértelmezés nem a legidősebb korosztályban, hanem a közép-generációban (a 30–39 évesek és a 40–49 évesek között) a leggyakoribb. Ezen felül a budapestiek a megyeszékhelyen élőkhöz képest többféle családtípust fogadnak el, valamint a gyermektelenek és azok, akik soha nem voltak házasok, elfogadóbban gondolkodnak a családtípusokról. A nem vallásosak többféle családtípust fogadnak el, mint a magukat vallásosnak vallók és – talán szintén nem meglepő módon – a magukat inkább baloldalinak definiálók többféle családtípust fogadnak el, mint a jobboldaliak.
