Közérdekű bejelentéssel fordult a Háttér Társaság az Igazságügyi Minisztériumhoz, amelyben azt javasolják: írja elő jogszabály a külföldön kötött, azonos nemű párok közötti házasságok bejegyzett élettársi kapcsolatként történő elismerését.
Bár Magyarországon 2009 óta elérhető a házassággal közel azonos jogokat biztosító bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye, a magyar hatóságok a külföldön azonos nemű párok által kötött házasságokat nemcsak házasságként, de bejegyzett élettársi kapcsolatként sem ismerik el, ezzel jogilag nemlétezőnek tekintve a külföldön létrejött családi kapcsolatokat. Emiatt az ilyen azonos nemű párok itthon számos jogosultságtól elesnek, és így akár egy másik személlyel házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot köthetnek, annak ellenére, hogy valójában házasok.
Ez az alapvető jogoknak és a józan észnek is ellentmondó hazai joggyakorlat ráadásul az Európai Unió jogába is ütközik. Öt évvel ezelőtt, 2018. június 5-én hozott ítéletet az Európai Bíróság a Coman-ügyben, amely szerint az Európai Unió összes tagállama köteles elismerni a más uniós tagállamban azonos nemű személyek által kötött házasságokat a szabad mozgáshoz való jog kontextusában. A Bíróság megállapította, hogy a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásáról szóló irányelv keretében a „házastárs” fogalma nemi szempontból semleges, így kiterjed egy uniós állampolgár azonos nemű, harmadik országbeli házastársára is. Az ítélet értelmében a tagállamok elismerési kötelezettsége fennáll függetlenül attól, hogy az adott tagállam a nemzeti jogában biztosítja-e az azonos nemű személyek közötti házasságot vagy sem.
A probléma többszáz embert is érinthet, az elmúlt években a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatát 47 olyan magyar állampolgár kereste meg, akik külföldön kötöttek azonos nemű párjukkal házasságot, és ennek a hazai elismerésének menetéről érdeklődtek. A hazai anyakönyvezésre kijelölt Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) következetes joggyakorlata alapján a külföldön azonos nemű párok által kötött házasságokat sem házasságként, sem bejegyzett élettársi kapcsolatként nem anyakönyvezik. A BFKH az elutasító döntéseket minden esetben az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalására alapozta. Az elutasító döntések kapcsán a bíróságok az elmúlt években eltérő döntéseket hoztak. Több olyan bírósági ítélet is született, amely e joggyakorlatot súlyosan diszkriminatívnak minősítve előírta a kormányhivatalnak a bejegyzett élettársi kapcsolatként történő elismerést. A Kúria azonban nemrégiben hozott döntésében mégis azt mondta ki: kifejezett jogi rendelkezés hiányában nincs lehetőség a házasságok bejegyzett élettársi kapcsolatként történő elismerésére.
A Háttér Társaság ezért közérdekű bejelentést tett az Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben felhívták a figyelmet a problémára, és szövegszerű jogalkotási javaslatot is küldtek, amely kimondaná: a külföldön azonos nemű párok által kötött párok házasságokat Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatként kell elismerni.
