Ismerjétek meg azt a hét embert, akik alakították a Humen történetét! 2011. október 22-én jelent meg a Humen Magazin legelső száma. Az elmúlt évtized számos kihívás elé állította a hazai LMBTQ közösséget és a folyamatosan változó körülmények között a magazin számára is kalandos volt a fennmaradás. Az eredeti csapat tíz év alatt szinte teljesen kicserélődött, rendre új arcok, új emberek vitték előre a kiadvány sorsát. A születésnap alkalmából nagy fába vágtuk a fejszénket: egy fotózás erejéig nemcsak az alapítónkat, de azt a hat főszerkesztőt is összetereltük, akik alakították ezt a tíz évet, és akiket mára kisebb vagy nagyobb távolságra sodort az élet – akár földrajzilag is. A következő napokban őket ismerhetitek meg, ezúttal Balogh Mátét, akinek a kultúra a szívügye.
Hogyan találkoztál először a Humen Magazinnal?
Még jó régen, azt hiszem vagy 8 évvel ezelőtt, amikor a Werk Akadémia PR kommunikáción dolgoztam, leszerveztünk egy találkozót a Humennel, azaz Erdei Zsoltival. Kevésbé ismertem a lapot, csak néha-néha jött elém, de rendkívül kíváncsi voltam rá, mit tud. Zsoltival leültünk beszélgetni, és rájöttem, hogy muszáj együttműködnünk. Nem kellett sok, és a Werk következő tanévében az együttműködés hatására lett is beiratkozás. Kimondottan a Humenre hivatkozva érkeztek meg új hallgatók. Engem itt már meggyőzött. Mondhatom, hogy Zsoltinak nem kellett sokat győzködnie akkor, hogy hirdessen a lapban a Werk, és igaza lett. Mindketten nyertünk: a Werk tanulókat, én pedig egy baráttal lettem gazdagabb.
Néhány hónappal később csatlakoztál a szerkesztőséghez. Milyennek láttad belülről a működést?
Amikor Zsolti megkért, hogy nézzük meg, közösen mit lehetne tenni a Humen tartalmának változtatásáért, akkor én egyből azt éreztem, hogy a művészeti és a kulturális témaköröket kell felhúzni. Akkorra már sok és minőségi művészeti együttműködésen voltam túl, így azt gondoltam, ebben az irányban tudom a fejlődést szolgálni. Ez tetszett Zsoltinak is, szóval a belső működést akkor kezdtük irányba állítani.
A mából visszatekintve hogyan látod, miként formáltad a Humen Magazint?
Azzal, hogy egyre több és minőségibb kulturális tartalmat tudtunk beletenni és néhány alapembert sikerült bevonni a Humen életébe, akik mind a mai napig a magazin körül vannak.
Mire vagy a legbüszkébb a főszerkesztői időszakból? Van, amit szerinted máshogy kellett volna csinálni?
Biztos vagyok abban, hogy ha több időt tudtam volna szánni a Humenre, több is kisülhetett volna belőle. De amit elértünk, arra büszke vagyok. Elindult a Humen egy magasabb művészeti irányba.
A mai napig szorosan figyelemmel követed a Humen Media működését, bár már nem szerkesztőként vagy főszerkesztőként, hanem kívülállóként. Mit gondolsz arról az ívről, amit az elmúlt években bejárt a lap?
Mivel közös irodánk van, és legjobb barátok vagyunk Zsoltival, a Humen a mindennapjaim része. Látom a nehézségeket és a sikereket. Nem minden nap lesz egy termék ennyi idős. Ami ennyi ideje a piacon van, már nem is csak egy termék, hanem egy életérzést és egy közösséget reprezentáló brand. Látható és érezhető a folyamatos megújulás, az egyre több és szélesebb körű társadalmi megnyilvánulás. Így a Humen szerintem már nemcsak egy lap a lifestyle magazinok között, hanem egy valódi, lélegző, alternatív közösség, amihez jó tartozni.
A te szívednek nagyon kedves a kultúra. Van, amiről még nem írtunk, de olvasnál róla?
Nagyon örülnék, ha minél több nemzetközi művész szólalhatna meg a lapban, hiszen az ő példamutatásuk az, ami rendkívül sokakat inspirál arra, hogy még többet akarjanak tanulni a meleg világról, és ezáltal könnyebben vállalhatják akár önmagukat, akár a véleményüket.
Waliduda Dániel
Instagram: @waliduda
Fotó: Bielik Isván
Styling: Paksi Éva
Stylist asszisztens: Dobai Aty
A ruhákért köszönet a Van Graafnak
Nemcsak egy nevet szerettem volna adni, hanem tartalommal is felruházni – Fehérdi Csaba
„A dühből béke, a haragból szeretet, a sértődöttségből büszkeség lett” – Váradi Sándor
