Jennifer Knox, aki korábban az észak-karolinai bíróságon dolgozott bírónőként, soha nem vallotta be szenátor nagyapjának, hogy leszbikus – írja a The Assembly.
Jesse Helms az 1980-as és 1990-es években aktív gyűlöletkampányt folytatott az LMBTQ közösség ellen, „mocskos, undorító gyakorlatnak” nevezte a homoszexualitást és az AIDS-kutatás központi finanszírozása ellen szavazott az AIDS-járvány legsúlyosabb időszakában. A melegeket „gyengének” és „morálisan betegnek” tartotta. Azt vallotta, hogy ő maga nem is ismer egyetlen meleget sem.
Szenátori kampánystábjában azonban mégis volt egy queer személy: a saját unokája, Jennifer. Igaz, Helms soha nem tudta meg róla az igazat. Knox úgy érezte, jobb, ha nem konfrontálódik a nagyapjával, akit egyébiránt tüneményes embernek írt le és nagyon szeretett.
„Nekem tényleg két Jesse létezik: a nagyapám és a szenátor. A nagyapám volt rám nagyobb hatással” – nyilatkozta a The Assemblynek. „Tényleg nem politizáltunk a családon belül. Mintha tényleg két külön életet élt volna, egy politikait és egy családit” – mondta a nagyapjáról.
Nagyapja heves LMBTQ-ellenes álláspontja miatt Knox még a szüleinek is csak 2002-ben mondta meg, hogy leszbikus. Tudatosan kerülte Helms könyveit és nyilatkozatait, nem akart tudni a nagyapja ilyen irányú karrierjéről. „Nem tudtam, hogy reagálna. Nagyon erős kötelék volt köztünk. Nem akartam kockáztatni a kapcsolatunkat” – magyarázza Knox.
Knox egy évvel nagyapja halála előtt kötött házasságot a partnerével, ám Helms erről sem tudott. A szenátornak akkor már rossz volt az egészségi állapota.
Helms élete végégig kitartott a nézetei mellett, csupán egyvalamiben volt hajlandó elismerni, hogy hibázott. Összebarátkozott Bonóval, a U2 énekesével, aki felnyitotta a szemét, hogy az AIDS nem csupán a melegeket érintő betegség. Ezt követően támogatta a szövetségi kormányt az AIDS elleni küzdelemben Afrikában.
