Harmadfokon közösség elleni uszítás miatt egy év próbára bocsátotta Barcsa Turner Gábort, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjét a Győri Ítélőtábla, amiért a szervezet 2019 októberében szivárványzászló-égetésre hívott fel egy október 23-i megemlékező eseményt népszerűsítő anyagaiban – közölte a Háttér Társaság.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom honlapján, valamint szélsőjobboldali oldalakon 2019. október 19-én és az azt követő napokban „56 lángja tovább ég” megjelöléssel egy október 23-i eseményre felhívó cikkek, bejegyzések jelentek meg, amelyek szerint az eseményen az alábbi programok voltak várhatók: „könyvégetés, kommunisták műveinek elégetése, célbadobás Molotov-koktéllal, célbalövés kommunistákra, zászlóégetés: vörös, uniós és LMBTQP”.
A Budapest Pride jelzése alapján a Háttér Társaság közösség tagja elleni erőszak előkészülete miatt feljelentést tett, mivel egy csoport zászlajának elégetése megfelel a közösség tagja elleni erőszak törvényi meghatározásának, hiszen olyan kihívóan közösségellenes magatartás, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen, és egy ilyen tartalmú esemény szervezése pedig előkészületnek minősül. A Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság a feljelentést először elutasította, de a Háttér Társaság panaszát követően az ügyészség nyomozásra utasította a rendőrséget, és 2022 júliusában közösség tagjai elleni erőszak előkészülete miatt vádat emelt. Az elsőfokú bíróság a közösség tagjai elleni erőszak helyett közösség elleni uszítást állapított meg. A másodfokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék az Alkotmánybíróság több, mint 30 évvel ezelőtt hozott döntésére hivatkozva felmentette a terheltet, figyelmen kívül hagyva, hogy az alkotmányos környezet azóta jelentősen megváltozott, az Alaptörvény IX. cikke szerint „(a) véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.”
A Győri Ítélőtábla 2024. szeptemberi, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében nemrégiben közzétett ítélete szerint ugyanakkor a közösség elleni uszítás igenis megvalósult. „A plakát szövege nem pusztán véleménynyilvánítás, hanem erőszakos cselekményekre, illetve gyűlölet gerjesztésére irányuló felhívás. (…) A szöveg kifejezetten fenyegető; a zászlóégetés nem csak a gyűlöletre, de az erőszakra uszítás megállapítására is alkalmas.” A bíróság kiemelte, hogy e megnyilvánulások meghaladják „a társadalmi vita szintjét”, a Btk-ban szabályozott büntetőjogi normába ütköznek. A bíróság kiemelte, hogy semmilyen jelentősége nincsen annak, hogy a plakáton meghirdetett események ténylegesen megvalósultak-e (a felhívás megtörtént), és annak sem, hogy a felhívást csak szélsőjobboldali oldalakon tették közzé, hiszen az interneten bárki számára elérhető volt a tartalom.
A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy LMBTQP-ként hivatkozni a csoportra már önmagában is elfogadhatatlan, a szó használata ugyanis „egyenlőség jelet tett az LMBTQ közösség és a pedofilok közé, őket egy csoportba sorolva, már negatív véleményt fogalmazott meg és gyűlölet kiváltására alkalmas kifejezést használt, hiszen a kiskorúak sérelmére szexuális bűncselekmények elkövetőit nem csak a büntető anyagi jogszabályok rendelik szigorúan büntetni, de társadalmi megítélésük is nagyon negatív”. A bíróság ezzel osztotta az ügyészség álláspontját, amely szerint az eltérő szexuális irányultságú, nemi identitású emberekre nem jellemző a pedofil jellegű bűncselekmények megvalósítása. Az ügyészség kiemelte, hogy az ilyen típusú bűncselekmények elkövetői az ügyek döntő részében a sértett szűk családi-rokoni körébe tartozik.
Az Ítélőtábla Barcsa Turner Gábort egy évre próbára bocsátotta. Ha a próbára bocsátott újabb bűncselekményt követ el, a bíróság büntetést fog kiszabni. Az ítélet jogerős.
