Csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt két év – három év hat hónapra felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik tagját, aki 2012-ben egy nagyobb csoport tagjaként a Budapest Pride résztvevőit szidalmazta, fenyegette.
Mint 2007 óta minden évben, 2012-ben is szélsőjobboldali ellentüntetők próbálták megzavarni az évente megrendezett Budapest Pride felvonulást. Az esemény az Alkotmány utcában ért véget, a résztvevők a Bajcsy-Zsilinszky út – Nyugati tér irányában hagyhatták el a helyszínt. Egy kb. 8-10 főből álló, fekete ruhát és szélsőjobboldali jelképeket viselő csoport tagjai a kordonon kívül “Mocskos buzik!” skandálása közben a távozókat inzultálták, volt akit megrúgtak, megütöttek, másnak a ruháját rángatták, lufiját lyukasztották ki. A rendőrség a helyszínen két személyt igazoltatott, majd előállított, akik még a rendőrségi intézkedés közben is folyamatosan buziztak.
A rendőrség az eset kapcsán hosszas nyomozást folytatott, tucatnyi rendőrt és a támadásokat személyesen megtapasztaló személyt hallgattak ki, majd az ügyészség a két személyt riadalmat keltő, kihívóan közösségellenes magatartás tanúsításával, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével vádolta meg. Bár a bántalmazás ténye nem volt kétséges, azt a nyomozás nem tudta megállapítani, hogy azt a csoport tagjai közül pontosan ki követte el. A bíróság 2015. november 12-én meghozott, nemrégiben kézbesített ítéletében az egyik vádlottat bűnösnek mondta ki, a másikat viszont felmentette, mivel az ő esetében nem volt megállapítható, hogy ő is a csoport tagja volt-e, vagy csak később csatlakozott vádlottársához.
A bíróság ítéletében elvi éllel szögezte le: “a véleménynyilvánítás szabadsága – amelyet az Alaptörvény és más törvények is valóban biztosítanak – nem korlátlan. A korlátját elsősorban a másik ember szuverenitása, szabadsága, biztonsága, biztonságérzete képezi. (…) Önmagában a gyűlölködés, a sértő kifejezések használata, a felvonulókétól eltérő, egységes ruházat, vagyis a spontán ellendemonstráción való részvétel még nem alapozná meg a bűncselekmény megállapíthatóságát, azonban a fenyegetőzés, vagy más félelemkeltő cselekmény már alkalmas arra, hogy a résztvevőkben félelmet keltsen, amely kimeríti a közösség tagja elleni erőszak bűntettének alapesetét.”
“Üdvözöljük, hogy a bíróság újabb ítéletében mondta ki, hogy a Pride ellen fellépő erőszakos ellentüntetők nem véleménynyilvánítási jogukkal élnek, hanem gyűlölet-bűncselekményeket valósítanak meg” – mondta Dombos Tamás, a sértettek képviseletét ellátó Háttér Társaság jogi programjának munkatársa. “Sajnálatos ugyanakkor, hogy annak ellenére, hogy az egész támadássorozat a rendőrség szeme láttára zajlott le, mégis a 8-10 fős csoportnak csupán egyetlen tagját sikerült eljárás alá vonni, és bár a vádlottak meggyanúsításra még a támadás napján sor került, több mint három évet kellett várni az elsőfokú bírósági ítélet meghozására. Bízunk benne, hogy a bírósági ítélet nyomán a rendőrség is nagyobb magabiztossággal lép fel a jogsértő ellentüntetőkkel szemben.”
A Büntető Törvénykönyv 216. §-a szerint közösség tagja elleni erőszak bűntettét követi el, aki mást valamely társadalmi csoporthoz tartozása, így szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt bántalmaz, kényszerít vagy vele szemben riadalom keltésére alkalmas, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít. A 2013 óta érvényben lévő rendelkezést a bíróság első ízben 2015-ben, egy másik Budapest Pride-hoz kapcsolódó ügyben alkalmazta homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekmény esetén. A jelen ügyben hozott ítélet nem jogerős.
