Egyre nő a nyomás a bolgár LMBTQ közösségen
A bolgár LMBTQ közösség helyzete egyre rosszabb, folymatosan az erősödő jobboldal céltáblájává válnak – írja az Equal Times.
A bolgár parlament idén augusztusban váratlanul betiltotta az „LMBTQ propagandát” az oktatásban, a legnagyobb meglepetés azonban az volt, hogy a törvényjavaslatot nemcsak a jobboldali és oroszbarát pártok támogatták, de a legnagyobb EU-párti, nyugatbarát párt, a GERB soraiból is sokan szavaztak a törvény mellett.
A parlamenti vita alatt több képviselő is gyűlöletbeszéddel határos kijelentéseket tett. A szocialista Kornelia Ninova például arra hivatkozott, hogy őt több külföldön élő bolgár család is megkereste a nyugati „genderideológia” veszélyeivel, és kritizálta azokat, akik „délelőtt ezek, délután azok, este meg amazok”. A képviselő az Eurovíziós Dalfesztivált és a párizsi olimpia megnyitóját is „aggasztó példaként” említette.
Mindenki össze van zavarodva
A gondok azonban nem most kezdődtek. Az LMBTQ szervezetek szinte bújkálnak, a Bilitis jogvédő szervezet székhelyén semmi sem jelzi az ottlétüket, csak a sokadik emelet megmászása után kerül elő a logójuk. A Rainbow Hub szervezet címe pedig nem is szerepel a honlapjukon, így szeretnék elkerülni a támadásokat, amelyre már volt korábban példa.
„2021-ben, az utolsó elnökválasztás során különösen erőszakos támadás ért minket. Egy szélsőjobboldali jelölt [Bojan Raszate, a Bolgár Nemzeti Unió – Új Demokrácia párt vezetője] tíz emberből álló csoporttal jelent meg a transznemű közösségnek szervezett egyik eseményen, és megrongálták az előző irodánkat. Fizikailag is bántalmazta az egyik kollégánkat” – mondja Robin Zlatarov, a Bilitis transzidentitás programjának koordinátora. „Kénytelenek voltunk elköltözni, és végül itt telepedtünk le. Ez a legstabilabb hely, ami valaha is a rendelkezésünkre állt, mert nem lakóépületben van. Minden oldalról irodák vesznek körül minket.” Egy másik alkalommal viszont maguk a szomszédok követelték, hogy az egyesület távozzon.
A törvény megszavazása után a segítő szervezetek rengeteg telefonhívást kaptak aggódó queer emberektől, mindenkit sokkolt a hír.
A legrosszabb az, hogy a jogszabály szövege homályos, nem tér ki arra, hogy mi számít „propagálásnak” vagy „bátorításnak”, és hogy milyen „eszmék és nézetek” tiltottak pontosan. Emiatt pedig nehéz értelmezni a törvény hatályát. A jogszabály arra sem tér ki, hogy milyen szankciókkal büntetnék a megszegését.
„Vajon még mindig szabad nyíltan beszélnünk LMBT történelmi személyekről vagy szerzőkről az órákon? A szexuális egészséggel kapcsolatos kérdések továbbra is szerepelhetnek a biológia-tananyagban? Bemutathatunk tudományos tanulmányokat, ha azok ’nem hagyományos szexuális orientációra’ hivatkoznak? Annyi kérdés merül fel, és sok múlik majd az iskolaigazgatók belátásán” – mondja Denica Ljubenova, a Dejsztvie jogvédő szervezet egyik alapítója. Bár eddig még egyetlen tanárt sem büntettek meg a törvény be nem tartása miatt, a szervezet gyakran kap hívásokat olyan pedagógusoktól, akik össze vannak zavarodva és aggódnak amiatt, hogy elveszíthetik az állásukat.
A legnagyobb veszély azonban a queer diákokra leselkedik. Ljubenova szerint már most kapnak olyan jelentéseket, amelyek szerint LMBTQ szimbólumokat viselő diákokat kitiltottak az iskolájukból. Egyre nehezebbé válik az önkifejezés ebben a környezetben és megnő a zaklatások száma is.
Ivan Dimov, a Single Step alapítója online platformot hozott létre, amelyen keresztül queer tinédzserek pszichológusoktól kérhetnek segítséget. Azt mondja, drasztikusan nőtt a fiatalok körében a félelem és a szorongás. Saját kutatásuk szerint a bolgár LMBTQ tinédzserek fele tervezett már öngyilkosságot, 68%-ot ért zaklatás, és 24% fizikai erőszakról is beszámolt. „Attól tartunk, hogy ez a törvény csak tovább súlyosbítja az amúgy is elkeserítő helyzetet” – nyilatkozta Dimov.
Van, aki elmenekül, van, aki tovább küzd
Dimov szerint a szélsőjobboldal bűnbaknak használja az LMBTQ közösséget egy politikailag zűrös, instabil időszakban, egy amúgyis konzervatív beállítottságú országban. Rengetegen döntenek úgy, hogy elhagyják Bulgáriát, mert a jelenlegi közhangulat nem csak mérgező, de egyenesen veszélyes a közösség tagjaira nézve.
Dimov úgy véli, ha nem lenne ilyen politikai felfordulás, az LMBTQ közösség helyzete akár javulhatna is. Zlatanov erre a szófiai pride példáját hozta fel, melyet 2008-ban még súlyos zavargások kísértek, míg a legutóbbi már sokkal elfogadottabb volt, és mintegy tízezren vettek részt rajta.
A Dejsztvie szervezet jogi úton támadta meg a nyáron meghozott törvényt, az alkotmánybíróság véleményét kérik ki, de hajlandóak európai szintre is emelni az ügyet, ha muszáj. „Figyelemmel kísérjük, hogyan valósítják meg a törvényt, és hogy annak végrehajtása ellentmond-e az Európai Unió jogszabályainak. Ha igen, bizonyítékokat szolgáltatunk a Bizottságnak, hogy lépéseket tehessen Bulgária ellen” – magyarázza Ljubenova.