A 30 éves Sean Gunn a saját elmondása szerint nem egy elérzékenyülős típus, mégis, amikor a 2016-os nyári olimpiai játékok megnyitóján belépett a stadionba – úszóként afrikai szülőhazáját, Zimbabwét képviselve –, erősen meghatódott.
„Nem vagyok az a sírós típus, de mielőtt beléptem volna a stadionba a megnyitóünnepségen, határozottan elérzékenyültem” – mondta Gunn az Outsportsnak. „Nem tudtam elhinni, hogy ott vagyok, körülvéve olyan sok olyan emberrel, akikre évek óta felnéztem és akiket csodáltam.”
Az olimpiai játékokon való részvétel a világot jelentette Gunn számára, a sportágban nagyrészt alulreprezentált afrikai kontinenst képviselte a nemzetközi színtéren.
„Őszintén szólva minden másodpercét imádtam. Kisgyerekkorom óta arról álmodoztam, hogy kijutok az olimpiára, és egész idő alatt, amíg ott voltam, folyamatosan emlékeztetnem kellett magam, hogy ez a valóság.
Az, hogy tudtam, mennyi mindenbe került, hogy eljussak oda, komoly emlékeztető volt számomra, hogy bármit meg tudok csinálni, amit a fejembe veszek, és jól felkészített az olimpia utáni életre és az úszókarrieremre.”
View this post on Instagram
Úszóként hazájában több országos rekordot megdöntött, indult a világbajnokságon, majd az Egyesült Államokban a University of Kentucky úszócsapatában szerepelt. Itt ismerte fel, hogy meleg, és itt fogadta el önmagát:
„Kezdetben egyáltalán nem voltam meleg. Az első néhány évben lányokkal randiztam. Az évek során volt néhány igazán nagyszerű kapcsolatom lányokkal, és nagyon szerettem őket.” Idővel ez aztán változott, elkezdett fiúkkal randizni, de a csapata, és azok, akik tudtak róla, támogatták.
„Őszintén szólva nem hiszem, hogy bármi is megváltozott volna. Ha valami mégis, akkor az, hogy a barátságok csak jobbak lettek. Azt hiszem, fejben túl sokáig előre elképzeltem, és rettegtem attól, hogy másképp viselkednek vagy másképp bánnak majd velem. De nagyon szerencsés voltam, amiért mindenki olyan csodálatos volt, és azt akarták, hogy a legboldogabb verziója legyek önmagamnak.”
Miközben már több ember előtt vállalta önmagát és randizott, a világ másik felén élő családjának fogalma sem volt arról, hogy meleg. A mai napig bánja, hogy olyan sokáig nem mondta el a családjának, és úgy érzi, egyszerűen túl sokáig küzdött ezzel.
„18 éves koromban eljöttem otthonról, hogy az Egyesült Államokban éljek, sportoljak és tanuljak. Volt egy elég hosszú távú kapcsolatom egy lánnyal, de miután annak vége lett, egy sráccal randiztam az USA-ban, amiről minden barátom és a csapatom is tudott.”
Miután az úszókarrierje véget ért, sok más élsportolóhoz hasonlóan ő is boldog volt, hogy elhagyhatta a versenyt és a véget nem érő edzéseket.
„Nagy szükségem volt a szünetre, és hosszú időbe telt, mire újra élvezni tudtam az úszást. Mostanában határozottan nem úszom gyorsan vagy messzire, de lassan, idővel újra beleszerettem a sportágba, újra be tudok szállni a medencébe, és nem utálom”.
Gunn ma már a dél-afrikai Fokvárosban él a párjával.
„Mint olyasvalaki, aki küzdött az előbújással, és csak 27 évesen coming outoltam a családomnak, annyira boldoggá tesz, hogy barátok, családtagok, és ennyi szeretet vesz körül, és nagyon hálás vagyok mindannyiuknak.”
