Andrej Nyikolajevics Kolmogorov (1903–1987) neve ismerős lehet azoknak, akik felsőbb matematikát tanultak, hiszen a valószínűségszámítás axiomatikus felépítése hozzá köthető.
Kolmogorov a Moszkvai Állami Egyetemen diplomázott matematika-fizika szakon, később ott lett tanár, és más vezető tisztséget is betöltött. Itt találkozott a szintén matematikus Pavel Szergejevics Alekszandrovval (1896–1982), aki nagyon közeli barátja lett. Egyes kutatások szerint többen már akkor úgy vélték (az egyetem oktatói és hallgatói között is), hogy kettejük kapcsolata több volt barátságnál. Mindez a Luzin-ügy kapcsán vált érdekessé.
Nyikolaj Nyikolajevics Luzin (1883–1950) a moszkvai egyetem professzoraként tanította Kolmogorovot és Alekszandrovot. A rendszerrel nem szimpatizáló tudósok elleni állami küzdelem részeként Luzint 1936-ban politikai támadás érte, nézeteit és szakmai tevékenységét bírálták – először a Pravdában megjelent névtelen cikkekben. Több korábbi hallgatója (így Kolmogorov és Alekszandrov) is ellene vallott, plágiummal és a tanítványok eredményeinek kisajátításával gyanúsították. Az államnak az sem tetszett, hogy Luzin kutatásainak eredményeit külföldi szakmai lapokban publikálta, és a tudós világnézete is problémás volt. Egyes feltételezések szerint Kolmogorov és Alekszandrov a köztük lévő homoszexuális viszony miatt voltak zsarolhatók, ezért vallottak korábbi mesterük ellen.
Az ügy kivizsgálását végző bizottság elítélte Luzint, de nem tartóztatták le, nem zárták ki a Szovjet Tudományos Akadémiáról, viszont egyetemi állását elveszítette. Egyes matematikatörténészek szerint ez az „enyhébb” ítélet annak volt köszönhető, hogy Sztálint nem érdekelte túlságosan az ügy, másokban nagyobb ellenséget látott. Ezek a részletek csak 1990 után kerültek nyilvánosságra. Sztálin halála után nem vizsgálták felül és nem semmisítették meg a Luzin-üggyel kapcsolatos döntéseket, csak 2012-ben rehabilitálták a matematikust.
Később Kolmogorov és Alekszandrov megnősült, de „szoros barátságuk” továbbra is megmaradt. Kettejük története azonban érdekesen alakult, hiszen ma a matematikában elért eredményeik kevésbé számítanak homályosnak az utókor számára, mint kapcsolatuk részletei.
Molnár Zoltán
