Párizs tizedik kerületében 1905 óta a városháza házasságkötő termét díszíti Jules Dalou domborműve, A népek testvérisége (La Fraternité des Peuples). A heteroszexuális párok már 118 éve az oltárokat idéző műalkotás előtt mondják ki a boldogító igent, amelynek középpontjában két csókolózó férfi áll. (Az azonos nemű pároknak ugyanerre – nem a csókra, a házasságra – 2013 óta van lehetősége, Franciaországban tíz éve valósult meg a házassági egyenlőség.)
Jules Dalou a kortárs alkotóművészek munkáit bemutató kiállítás, a legendás párizsi Szalon nagydíját nyerte 1883-ban A népek testvérisége domborművével. Amikor 1896-ban felavatták a 10. kerületi városházát, ebbe az épületbe került a mű, de még nem a jelenlegi helyére. Az addig puritán termek díszítéséhez csak 1905-ben fogtak hozzá, ekkor döntöttek úgy, hogy a műalkotást a házasságkötő terem központi helyére teszik.
A döntésben a politikai szempontok is közrejátszottak. Ahogy azt a városháza oldalán is megjegyzik, ebben az időben javában folyt az intenzív vita az állam és az egyház szétválasztásáról rendelkező törvényről, amit végül 1905-ben el is fogadtak. Annak érdekében, hogy a fiatal köztársaság felvegye a versenyt az egyházakkal, különösen a házasságkötés terén, a polgári szertartásokhoz ugyanolyan ünnepélyes kereteket szerettek volna biztosítani, mint az egyházi szertartások esetében.
Ezt a célt szolgálta Jules Dalou művének áthelyezése, amivel valóságos köztársasági oltárt emeltek. A monumentális, 3,8 méter magas és 2,5 méter széles dombormű egyszerre ünnepli a köztársasági erényt és a béke visszatérését az 1870-es francia-német háború után. Az egymást szenvedélyesen ölelő és csókoló két alak megfeleltethető Franciaország és Németország allegóriájaként. Balra az egyik nőalak egy fegyvertől rántja vissza a kisgyermeket, míg jobb oldalon egy férfi a térdével tör ketté egy kardot, a csoport feletti három nőalak pedig nem más, mint Szabadság, Egyenlőség és Testvériség.
Par Coyau / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0, Lien
