Néhány szóban arról, hogy a homofób szülő is képes változni
Nem mindenkinek adatik meg az elfogadó család, vannak szülők, akiknek több-kevesebb időre van szükségük gyerekük coming outjának feldolgozásához – és vannak esetek, amikor ez soha nem történik meg. A Queerty gyűjtött össze néhány példát arra, hogy még a teljesen elutasító szülők esetében is van remény.
Az egész onnan indult, hogy egy floridai egyetemista, Matt Vekakis megosztotta a saját apjának történetét:
„Tíz évvel ezelőtt az apám kiemelt bibliai idézeteket hagyott nekem a konyhaasztalon: utálatosság, pokol tüze, ne hálj férfival, stb.
Ma kora reggel ő vitte el kocsival a munkahelyére a páromat, mert esett az eső és nem akarta, hogy elázzon.”
10 years ago, my dad left highlighted bible passages on the kitchen table for me to find re: abomination, hellfire, „you shall not lie with a man,” etc.
Today, he drove my partner to work early this morning because it was raining and he didn’t want him to get wet
— Matt Vekakis (@MattVekakis) March 15, 2022
Apjának változásáról szóló tweetje több mint 130 ezer lájkot kapott, és mások is elkezdték megosztani a saját történetüket:
„Ugyanez. Apám kitagadott a végrendeletéből, amikor 26 évvel ezelőtt coming outoltam. Tavaly halt meg, és azt akarta, hogy a férjem is ott legyen vele az utolsó napjaiban. Jobban szerette a férjemet, mint ahogy azt elmondani tudnám.”
„A 92 éves mélyen vallásos édesanyám hasonló megvilágosodáson ment keresztül. Most már elismeri, mennyivel jobb az életem most, 15 évnyi azonos nemű házasság után, mint amikor próbáltam erősen megfelelni a Biblia szigorú passzusainak (és hogy az mennyire rosszul működött nálam).”
„Amikor anyukám elmondta apukámnak, hogy coming outoltam (mert én nem tudtam elmondani neki), ez volt a reakciója: Nem tudnak az emberek megváltozni? Ma amikor meglátogatjuk a szüleimet, mindig a férjemet öleli meg először.”
„Tíz évvel ezelőtt a genderfluid fiamat egy keresztény átnevelő terápiára kényszerítettem volna. Ma már annyira hálás vagyok, hogy milyen gyönyörű és együttérző lélek, a szülei ellenére is. Egyszer talán majd engem is megkér, hogy vigyem el a párját a munkahelyére.”
Nektek van hasonló történetetek?