A török bevándorló Beyto (Burak Ates) tehetséges úszó, aki a munkában és a tanulásban is igyekszik a legjobbat kihozni magából, hogy a családja büszke legyen rá. A genfi versenyre készülve Mike (Dimitri Stapfer) veszi a szárnyai alá és hamar kiderül, hogy nem csak a medencében és az edzőteremben, de az ágyban is megvan köztük az összhang. Amikor a nagynéni meglátja őket együtt egy melegfelvonuláson, szülei a szégyentől tartva hazaviszik Törökországba, hogy hozzáadják gyerekkori játszópajtásához, Seherhez (Ecem Aydin). Beyto ráeszmél, hogy tőrbe csalták, de apja elveszi az útlevelét és megfenyegeti, beadja katonának, ha nem engedelmeskedik.
A csinos és okos Seher számára a házasság nagy (szinte egyetlen) lehetőség a kitörésre, mert bár birkapásztor apja fontos ember a faluban, otthon nem tudna még csak hasonló feltételeket sem teremteni a lányának. Beyto elmondja Sehernek, hogy Svájcban egy férfit szeret, de nem akarja sem megbántani, sem szégyenbe hozni legkedvesebb barátját. Svájcba érve az ifjú feleség egy idegen országban találja magát, aminek még a nyelvét sem beszéli jól, Mike pedig úgy érzi, Beyto elárulta őt, hiába bizonygatja, hogy nem tudott semmiről és mindenki sejti, hogy a látszatházasság nem vezet sehova. A szülők próbálják menteni a menthetőt és távol tartani egymástól a szerelmeseket, és talán nem is létezik olyan megoldás, ami mindenki számára megfelelő, amiből mindenki jól – de legalábbis sérülés nélkül – jöhet ki.
A külföldre kivándorolt török közösség számára fontos a beilleszkedés, de legalább ennyire fontos az identitásuk megőrzése és a kapcsolat fenntartása a szülőhazában maradottakkal. Anyanyelvük, kultúrájuk, szokásaik feladása szóba sem jöhet, a házasság és a gyermekáldás biztosítja megmaradást, a név és a családi üzlet továbbvitelét. Beyto igyekszik megfelelni a szüleinek, szófogadó, illedelmes gyerek, aki a kebab árusításba is besegít. Emellett igyekszik megfelelni új hazája elvárásainak is, jól beszéli a nyelvet, a sportban, a munkában és a tanulásban is élen jár. Svájc egyébként egy érdekes ország, mert török szemmel nézve a szabadság netovábbja, ugyanakkor meglehetősen konzervatív (Európa egyik legrégebbi demokráciájában például csak 1971 óta szavazhatnak a nők).
Nem véletlen, hogy a törökországi jelenetek alig térnek el attól, amit Svájcban látunk, csak a poros utak, a birkák és az ódon házak tűntek el, minden más marad, az emberek és a beidegződéseik is. Beytót azzal nyugtatják szülei, hogy ők sem szerelemből házasodtak és lám, most milyen boldogok, próbálja ki a házasságot egy nővel, szülessen sok gyerekük és akkor majd kiveri a fejéből ezt a meleg dolgot, ami úgyis csak egy múló hóbort, egy fiatalkori botlás. Innen szép fordítani és a Beyto lezárása egy egészen érdekes megoldást választ, ami csak egy lehetőség a sok közül, de ez a film minden drámaisága ellenére sokszor oldja a feszültséget humorral és az élet nehézségeire, a felmerülő problémákra általában vidám, életigenlő jelenetekkel válaszol.
A török születésű, kurd származású Yusuf Yesilöz a nyolcvanas években érkezett Svájcba (a kilencvenes években szerzett állampolgárságot) és német nyelven írt – részben önéletrajzi ihletésű – regényei és novellái révén vált ismerté. Írásai és fordításai mellett dokumentumfilmjein keresztül is igyekszik bemutatni a Nyugaton élő muszlim közösség mindennapjait. A Hochzeitsflug (2011) című regénye alapján készült film tavaly szeptemberben debütált a Zürichi Filmfesztiválon (legjobb svájci, német, osztrák film jelölés), majd idén bemutatták a svájci Solothurn Filmfesztiválon (közönségdíj), az amerikai Wicked Queer Filmfesztiválon és a Bolsanoi Filmfesztiválon. Jelölték a legjobb férfi főszereplőnek járó Svájci Filmdíjra.
Hujber Ádám
JEGYVÁSÁRLÁS
