Átnevezhetik a James Webb űrteleszkópot a névadó homofób múltja miatt
Ha minden jól megy, több évnyi kényszerű csúszás után idén végre megkezdheti munkáját a világ legmodernebb űrteleszkópja. A Hubble utódjának szánt szerkezetet még a fejlesztés korai szakaszában, 2002-ben nevezték el a NASA második igazgatójáról, James Webbről. Ez az egyoldalú döntés sokakat meglepett, mivel a NASA teleszkópjait általában tudósokról nevezik el. Az 1992-ben elhunyt Webb azonban hivatalnok volt, aki számos adminisztratív vezető szerepet töltött be az amerikai kormányzatban.
Most tudósok javasolják a névváltoztatást. Ennek oka, hogy dokumentumok bizonyítják, Webb aktívan hozzájárult a meleg és leszbikus állami alkalmazottak kirúgásához. A 8,8 milliárd dolláros James Webb űrtávcső (JWST) nevének megtartása egyes csillagászok szerint így a bigottságot és a LMBTQ-ellenes érzelmeket dicsőítené, mások pedig várnának a döntéssel addig, amíg a NASA be nem fejezi a belső vizsgálatot, írja a Nature beszámolója.
A JWST az elmúlt évtizedek legnagyobb csillagászati projektje a NASA-nál, így a tét nagy. Májusban négy neves csillagász indított petíciót a teleszkóp nevének megváltoztatására Webb diszkriminációban való részvételére hivatkozva. Ezt eddig 1250-en írták alá, köztük olyan tudósok, akik a jövőben használni fogják az űrteleszkópot.
Az amerikai ügynökség vezető történésze, Brian Odom már dolgozik a Webb intézkedéseire vonatkozó archív dokumentumok áttekintésén, a NASA csak a vizsgálat lezárása után dönt a további lépésekről.
„Felelős döntést kell hoznunk” – mondta Paul Hertz, a NASA asztrofizikai részlegének vezetője. „Transzparensnek kell lennünk a nyilvánosság előtt, hogy milyen indoklással hozunk meg bármilyen döntést.”
A NASA akkori vezetője, Sean O’Keefe azért választotta ezt a nevet, mert Webb az 1960-as években azt szorgalmazta, hogy a NASA tartsa meg portfóliójának kulcsfontosságú részeként a tudományt – még akkor is, amikor az emberes űrkutatás Apollo-programja az ügynökség figyelmének és költségvetésének nagy részét lekötötte. O’Keefe a Nature-nek elmondta, hogy nem volt tisztában a vádakkal, amikor a nevet választotta, és támogatja a név megtartását, amíg nem kerülnek elő újabb információk. „James Webb vezetése nélkül talán nem is lett volna teleszkóp, vagy bármi más, ami a NASA-nál említésre méltó névvitát válthatott volna ki” – mondja.
Amikor Webb az 1940-es évek végén a pályafutását kezdte az amerikai kormányzatnál, a meleg és leszbikus alkalmazottakat szexuális irányultságuk miatt szisztematikusan üldözték és kirúgták – ezt a kampányt a kongresszus több prominens tagja is bátorította. A tisztogatás során a melegeket perverzeknek állították be, akik ezért kétségbeesetten igyekeztek titokban tartani az orientációjukat.
A petíciót kezdeményező négy csillagász, Lucianne Walkowicz, Chanda Prescod-Weinstein, Brian Nord és Sarah Tuttle úgy vélik, itt az ideje, hogy a NASA a történelem jó oldalára álljon.
„Úgy éreztük, hogy nyilvánosan állást kell foglalnunk egy ilyen fontos eszköz elnevezésével kapcsolatban, amit olyan személyről neveznek el, akinek az értékei ennyire megkérdőjelezhetőek” – írják a Nature-nek küldött e-mailben.
David Johnson, a tampai Dél-Floridai Egyetem történésze, aki a 2004-ben megjelent The Lavender Scare című könyvében a meleg és leszbikus állami alkalmazottak üldözését dolgozta fel, nem tud arról, hogy Webb vezette vagy szította volna az üldözést. Webb részt vett ugyan egy fehér házi megbeszélésen, amelynek témája a melegek által állítólagosan jelentett fenyegetés volt, de a megbeszélés hátterében az állt, hogy megfékezze a kongresszusi képviselők által keltett hisztériát. „Nem látom, hogy bármilyen vezető szerepet játszott volna a folyamatban” – mondja Johnson.
Walkowicz és kollégáik megjegyzik, hogy Webbet felelősség terheli az ügynökségénél bevezetett diszkriminatív eljárásokért. Megemlítik Clifford Norton esetét is, akit 1963-ban, amikor Webb volt a NASA vezetője, azért rúgtak ki az ügynökségtől, mert azt gyanították róla, hogy meleg. „Úgy véljük, hogy az ismert történelmi adatok egyértelműen a teleszkóp átnevezése mellett szólnak” – írják.
A NASA egyelőre nem tudja megmondani, hogy mikorra fejeződhet be a vizsgálat, ráadásul a koronavírus-járvány miatt a történészek csak korlátozottan férnek hozzá a levéltári iratokhoz.
A nyíltan meleg báró, aki megalapozta az Egyesült Államok hadseregét