A Hogyan nevezzelek? című 2012-es francia-belga vígjáték talán többeknek megvan. Egy gyermekáldás előtt álló pár nagy bejelentéssel készül a rokonok, barátok, ismerősök előtt, mely szerint az Adolphe névvel illetnék az új jövevényt. Lesz is ebből nagy kalamajka, felszínre kerülnek az elhallgatott régi sérelmek.
A Kóser csók (Kiss Me Before It Blows Up) is valami ilyesmit szeretne elérni, amelyben adott egy szerelmes pár, a botanikus Maria és a bártulajdonos Shira, akik egy véletlen és vicces szituációnak köszönhetően egy leánykérés kellős közepén találják magukat. Azon túl, hogy a dolog kissé elhamarkodott, semmi esetre sem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az egyikük német, a másikuk pedig izraeli zsidó származású. A szülőknek még csak nem is lenne bajuk az esküvővel, de Berta nagyi kizártnak tartja, hogy erre az eseményre valaha is sor kerüljön. Teszi mindezt úgy, hogy neki közben egy palesztin férfi, Ibrahim csapja a szelet.
A leszbikus kapcsolat a többség számára elfogadott, ami nem meglepő. Bár szélsőséges nézeteket vallók és gyűlölködők mindenhol vannak, Izrael ebből a szempontból egészen különleges, a jogszabályok régóta egyenlő jogokat biztosítanak mindenki számára, valamint a minden év júniusában megtartott Tel Aviv Pride is az egyetlen ilyen jellegű esemény az egész Közel-Keleten. A stáb tehát nyugodt szívvel forgathatott Tel-Avivban és Jeruzsálemben.
Az események láncolata óhatatlanul kapcsolati válsághoz is vezet, amihez hozzájárul Shira szerelmi előélete, de a vígjáték műfajában mindez általában megoldódik. A civakodás különösen abban a felfokozott érzelmi állapotban, amit az esküvő beharangozása, a szülők találkozása és a nagyi ellenkezése vált ki, teljesen természetes, legyen szó bármilyen szerelmespárról. Az előítéletek, a sztereotípiák, a társadalmi elvárásoknak való megfelelés, a szerelmesek származása és az ősök múltja mind olyan akadály, amit sikerrel kell (és lehet) venni a boldogság felé vezető úton. Tanulni kell a múlt hibáiból, nem szabad elfelejteni azokat, de feleslegesen rugózni rajtuk, fegyverként használni ezeket pedig teljesen értelmetlen is, ezt máshol már jól megtanulták.
A film alapötlete, ha nem is újszerű és egyedülálló, de mindenképpen ígéretes, ugyanakkor nem aknázza ki maradéktalanul a lehetőségeket, amikor mellőzi – többek között – a(z igazi) drámát és a meglepő fordulatokat. Legtöbbször ugyanazokat a köröket futja meg, így mindvégig megmarad egy könnyed és a pillanatnak élő, szórakoztató mozinak. Erényeként értékelendő, hogy nem vádol és nem ítélkezik, kerül mindenfajta szélsőséges megnyilvánulást, miközben a szereplőket átlagos, mindennapos, valós élethelyzetekbe helyezi. A végeredmény egy kedves, romantikus vígjáték szerelemről, előítéletekről, képmutatásról és a párkapcsolatok buktatóiról. Mivel a hasonló témájú és ezen a helyszínen játszódó, elsősorban a humorra építő alkotásokból nem sok jut el hozzánk, érdemes rá időt szánni.
A Kóser csók tavaly szeptemberben debütált a berlini zsidó filmfesztiválon, ahol megkapta a legjobb zsidó témájú német filmnek járó díjat. Levetítették a londoni BFI Flare LGBTQ+ Filmfesztiválon, a Baden-Württemberg Filmszemlén, a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon, a német, az osztrák és a svájci mozikban, de a koronavírus-járvány ezúttal is közbeszólt, így másokhoz hasonlóan nálunk is online érhető el, itthon az HBO GO kínálatában érhető el.
Hujber Ádám
Elérhető az HBO GO kínálatában. Próbáld ki 7 napig ingyen!
