Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a transznemű emberek nemének jogi elismerését betiltó, hírhedt 33-as paragrafus folyamatban lévő eljárásokra való alkalmazását, számol be róla az ügyben eljáró Háttér Társaság.
Tavaly márciusban, a koronavírus járvány első hullámának csúcspontján, néhány nappal a szükségállapot kihirdetése után nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlésnek a közigazgatási salátatörvényt, amelynek 33. paragrafusa megszüntette annak lehetőségét, hogy a transznemű és interszex emberek a nemüket és a nevüket a hivatalos irataikban megváltoztassák.
A jogszabály a transz embereket arra kényszeríti, hogy olyan iratokkal éljenek, amelyek nem tükrözik nemi identitásukat és/vagy megjelenésüket. A jogszabályba ráadásul egy olyan rendelkezés is bekerült, amely az új szabályokat a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni rendeli, ami különösen annak fényében rendkívül visszás, hogy sok érintett már évek óta várt kérelme elbírálására.
A 33-as paragrafus hatálybalépést követően ezen kérelmeket a hatóságok az új jogszabályra hivatkozva sorra elutasították. Több tucatnyi kérelmező azonban nem hagyta annyiban az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazását, és a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével közigazgatási perben támadta meg az elutasító döntéseket.
A Miskolci Törvényszék decemberben az Alkotmánybíróságtól kérte azon rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, amely előírta a jogszabály alkalmazását a már folyamatban lévő eljárásokra is.
Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában a felperessel és a Miskolci Törvényszékkel értett egyet, és megsemmisítette a vonatkozó rendelkezést. Az Alkotmánybíróság szerint „az állam intézményvédelmi kötelezettsége körében nem alkothat olyan eljárási kereteket, amelyek valamely Alaptörvényben biztosított jogot alaptörvény-ellenes módon korlátoznak”.
Az Alkotmánybíróság külön is kiemeli hogy egy 2018-as döntésében a nem- és névváltoztatás lehetőségét a transznemű emberek korlátozhatatlan alapvető jogának minősítette.
Az Alkotmánybíróság mostani döntésével a 33-as paragrafus okozta alaptörvény-ellenes helyzet nem szűnik meg teljes mértékben. A Miskolci Törvényszék indítványa – és így az AB határozata – csak a folyamatban lévő eljárásokra vonatkozik, tehát aki korábban nem adott be kérelmet, annak továbbra sincs lehetősége nemének jogi elismertetését kérni. A Háttér Társaság így tovább folytatja a pereskedést, hogy az AB az egész 33. § alaptörvény-ellenességét megállapítsa.
A magyar kormány a tavalyi döntésével egy közel 20 éve működő joggyakorlatot szüntetett be, több tízezer transznemű magyar állampolgárt kényszerítve arra, hogy a nemével ellentétes iratokkal éljen. Ők mot minden állásinterjún, hivatalos ügyintézésnél, bankkártyás fizetésnél, postai csomagátvételnél vagy egyetemi órán arra kényszeülnek, hogy elmagyarázzák, férfi létükre miért vannak női irataik, vagy nő létükre férfi irataik. A Háttér Társaság kutatása szerint a magyar transzneműek körében már eddig is kiugró, 24% volt az öngyilkossági kísérletek száma, és a magyar transzneműek 40%-át rúgták már ki amiatt, mert transznemű. A kényszerű coming outok bevezetésével ezek a számok drámaian megnőhetnek.
Transzvélemény című sorozatunkban transznemű emberek mondják el véleményüket a történtekről és magyarázzák el, hogy miért is olyan fontos, hogy valaki személyijében is az legyen, akiként boldogan tud élni.
Dombos Tamás – „Ha csendben maradunk, nem fogunk eredményeket elérni”
