Május 17-én van a homofóbia, transzfóbia és bifóbia elleni világnap, amelyről 2005 óta minden évben itthon is megemlékezünk. Ennek apropóján fotósorozattal mutatjuk meg a hazai LMBTQ közösség sokszínűségét Bielik István fényképezőgépén keresztül.
A különböző nemű, különböző korú, eltérő bőrszínű, vagy épp eltérő élet- és társadalmi helyzetben lévő fotóalanyok a szivárvány ezernyi árnyalatát jelképezik. Azt, hogy mindannyian elsősorban emberek vagyunk, akiknek bár egyes tulajdonságaik eltérhetnek egymástól, de egy civilizált és normális világban ez a különbözőség senkit nem érdekel – hiszen csak az ember számít.
Bielik István: A szír polgárháborúban készített fotósorozatáért 2014-ben a Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíját nyerte el, de fotóriporterként tudósított a kelet-ukrajnai konfliktusról és az Európán átívelő menekültválságról is. 2018-ban elnyerte a Hemző Károly fotográfiai díjat. Senkit nem érdekel című fotókiállítását a tavalyi Humen Fesztivál keretében láthatta a nagyközönség az Art9 Galériában. A kiállításon a képek és a portrék alanyainak mondatai a falak különböző részein szerepeltek – ahogy az orientáció sincs senki arcára írva, így a mondatokat sem olvashatta azonnal a közönség. A fotósorozat teljes anyaga most először látható online formában.
„Sokszor fájdalmas és magányos érzés melegnek lenni, hiszen én sem bántok senkit, mert mondjuk szemüveges. Ez elfogadhatatlan viselkedés. Anyaként és melegként egyszerre nagyon nehezen élem meg, hogy azt mondják, a gyerek akkor sérül, ha melegeket lát. Szerintem sokkal jobban sérül egy gyerek, ha családon belüli erőszakot tapasztal, vagy verekedést lát az utcán.” Bernadett, leszbikus
„Elég volt a bujkálásból. Elég régóta magányos vagyok, emiatt nem járok sehova. 21 évesen ideje felvállalni magam, kimozdulni a komfortzónámból. Ez a fotósorozat egy remek alkalom arra, hogy előbújjak. Mit fognak szólni hozzá? Lekopogom, de a családom nagyon elfogadó.” Balázs, meleg
„Sétáltunk a párommal a Balaton Soundon. Nem kézen fogva, vagy semmi hasonló, de ő kicsit lányosabb alkat talán. Sokszor szóltak be, hogy elvágják a torkunkat – ez azért olyan, ami előhozza a temperamentumomat. Igyekszem olyannak mutatni magam, hogy esélyük se legyen beszólni.” Bence, meleg
„Sokkal nehezebb valakit szemtől szembe gyűlölni, mint egy absztrakt fogalmat, ezért is tartom fontosnak a láthatóságot. Ha természetesnek kezeled a helyzeted, más is úgy fogja. Mi privilegizált helyzetben élünk, Budapesten értelmiségi barátokkal, de teljesen más a helyzet vidéken.” Ivett, transzszexuális leszbikus
„Lelkileg nagyon nehéz egy-egy ilyen beszélgetést végigcsinálni a rokonokkal, és lehetőleg nem teljesen kiakadni közben. Sokkal könnyebben fogadnak el egy nyugodt és türelmes LMBTQ embert, mint egy dühöset, de sokszor nehéz higgadtnak maradni, főleg, ha valakihez érzelmileg kötődöm.” Atanáz, pánszexuális-genderfluid
„A célom, hogy megmutassam magam, hogy ugyanolyan ember vagyok, mint bárki más. Egyedül abban különbözöm tőlük, hogy mást szeretek. Ésszel nem bírom felfogni, miért tud ez ilyen nagy ellenérzést kiváltani emberekből. Ha valami nem tetszik neki, miért foglalkozik vele? Amikor megházasodtam, nagyon kevés információm volt a melegségről. Úgy gondoltam, csak megváltozik ez, de aztán rájöttem, hogy nem fog. Egy idő után nem bírja az ember, mert nem lehet folyton hazugságban élni.” Sebestyén, meleg
„Budapesten annyira meleg lehetek, amennyire akarok, úgy beszélhetek, ahogy akarok, az embereket nem érdekli már. Vidéken, ahonnan származom, más a helyzet. Ott nem tudtam felvállalni önmagamat. Kénytelen az ember elköltözni és elhagyni a toxikus környezetét.” Zoli, meleg
„Soha nem tapasztaltam diszkriminációt Magyarországon, bár lehet, hogy nem is tűnne fel. Egyébként itt lenne az ideje, hogy ne csak sztereotip alakokat szerepeltessen a média, hanem a közösség minden árnyalata megjelenjen a különböző felületeken.” Orlando, meleg
„A transzik nem fogadnak el, mert természetesen nézek ki így, hormonok és műtétek nélkül. Mindenhonnan kilógok, még a kilógók közül is. Nehéz ismerkednem és nehéz barátkoznom is. Úgy érzem, mindig kívülálló leszek.” Kendra, transzszexuális nő
„Senkinek sem szabadna másoknak megmondani, hogy hogyan kell viselkedni, mi a helyes út, hiszen azt más nem tudhatja, nekem mi a jó. Nincs jogunk ok nélkül gyűlölni senkit. Azért vannak háborúk, szenvedés a világban, mert valaki kitalál egy mondvacsinált indokot, hogy kit és miért kell gyűlölni, aztán a tömegek követik.” Peter Michael, heteroszexuális
„Hogy valaki felvállalja önmagát, az egyrészt növeli az önbizalmát, másrészt végső soron sokkal boldogabb is lesz. A szüleim sejtették hogy mi van velem, mert a bátyám beköpött nekik, és nem is szerettem volna hazudni nekik. Jó nagy botrány volt, orvoshoz küldtek, hogy ebből ki kell gyógyítani.” Patti, biszexuális
„Jól tudom kezelni a helyzetemet – illetve én tudom kezelni, de amikor látom, hogy a meleg-témától valakinek eltorzul arca, inkább nem erőltetem. Szerintem mi, melegek, általában sokkal nyitottabbak vagyunk, és jobban is tudjuk tolerálni a különböző típusú embereket.” István, meleg
„Nagyon erős támogatóként definiálom magam, így az LMBTQ közösségbe konkrétan nem tartozom bele. Sok kiábrándító dolog történik nap mint nap, és ez inspirál arra, hogy ott segítsek, ahol tudok, és részt vegyek mindenben, amiben csak lehet.” Gabi, heteroszexuális
„Az életemet inkább a boldogságnak és a reménynek szentelem, mint a bujkálásnak. Mindenért hálás vagyok, még az ebédemért is, úgyhogy nem fogok egy percig sem szégyenkezni. Jobb kinyílni. Aki kedvel, az ezzel együtt el fog fogadni, nem fogja érdekelni a szexualitásod. A barátaim alig várták a coming outot – ők hamarabb tudták, mint én.” Elzat, meleg
„Mindenkinek szabadon lehet véleménye, nem kell senkinek szeretnie mindenkit. Viszont tiszteletben kellene tartani egymás életét, hiszen mindenkinek joga van boldogan élni. Bármit mondhatnék egy homofóbnak, nem érdekli a véleményem. Volt, hogy leköptek az utcán, elég rosszul érintett.” Saad, meleg
„Az internetre is feltettem egy videót arról, hogy meleg vagyok. 15 ezer megtekintése volt, közel 2000 negatív komment jött rá, de engem ez nem érint meg annyira, hogy fájjon. Tudom, ha boldog akarok lenni, ezeket el kell engedni, mert nem győzhetek meg 2000 embert egyesével.” Sam Willberry, meleg
„Mi különlegesebbek vagyunk, mint egy átlagos ember – ezt szoktam mondani. Nem más vagyok, csak különleges. Sok ismerősöm mondja, hogy az ő gyereke nem lesz ilyen, majd kineveli belőle. Hiába mondom, hogy ez nem nevelés kérdése, nem tudom elmagyarázni nekik. Úgy érzem, hogy nagyon meg vagyunk szorítva. Várható volt, hogy a régi barátaim elfordulnak tőlem, de szerencsére lettek újak, akik elfogadnak. Megvolt a mellműtét, most a további beavatkozások következnek.” Bendegúz, transzszexuális férfi
„Minden típusú másság fontos. Fontos megmutatni magunkat, hiszen a férjem is mozgáskorlátozott. Egyre pozitívabban csalódunk szerencsére, de vannak nehéz témák, néha mi is rossz helyzetekbe kerülünk. Habitusomból fakadóan gyakran reagálok a támadásokra, viszont nem akarom ezt a gyermekem felé kommunikálni. Agresszióval nem lehet példát mutatni. Inkább törlöm online az ilyen hozzászólásokat, de ez a struccpolitika sem megoldás.” Szilvia
„A kirekesztésre nem lehet kirekesztéssel válaszolni, viszont nagyon nehéz vele mit kezdeni.” Sándor
„Annyi címke van a hétköznapokban, hogy a meleg bőven elveszik, csak egy a sok közül. Nem szeretek azokra a helyekre járni, ahova a legtöbb meleg, így nehéz önmagamnak lenni, mert sokan nem úgy ismerkednének, ahogy én. Ha lenne párom, nem biztos, hogy kézen fogva tudnánk sétálni az utcán, úgy, ahogy egy fiú és egy lány, és ez zavar.” Andris, meleg
„Az utcán nem igazán merjük kimutatni, hogy egy pár vagyunk. Mindehhez annyira hozzászoktunk, hogy ha külföldön járunk egy teljesen elfogadó helyen, már ott sem fogjuk meg egymás kezét.” Sándor és Márton, meleg pár
„Hiába élünk a 21. században, nézz körbe, nem csak a homofóbia keseríti meg az életünket. Ha valaki utálni akar, az találni is fog rá okot. Engem felháborít, hogy nem mindenkit az egyenjogúság miatt érdekel mindez, hanem hogy lehet azon csámcsogni, ki mit csinál az ágyban. Tőlem aszexuálisként sokszor megkérdezik, hogy de azért maszturbálsz? Senkihez nem mész oda ilyen kérdéseket feltenni.” Viki, aromantikus aszexuális
„Nagyon negatív reakciókat nem kaptam még, de nem is lehet egyből leolvasni rólam a szexuális orientációm. Nagyon bánt a kirekesztő magatartás, hogy ma is viccelődnek azon, hogy két férfi együtt van. Persze ezzel nem is bántják a melegeket, de bizonyítja, hogy észre sem veszik őket. A hétköznapokban nehezen tudom felvállalni önmagamat; azért vagyok itt, hogy jobban merjek én is erről beszélni.” Balázs, meleg
„Ha nem látják rajtam, hogy feszengek amiatt, hogy elfogadtam önmagam, ha azt mutatom, hogy jól érzem magam, akkor mindenki pozitívan fog hozzám állni. Nekem nem volt soha nagy felismerésem, kiskorom óta tudom, hogy meleg vagyok.” Balázs, meleg
„Nagyon kellemetlenül érint az identitásom, mert a vallásom, a neveltetésem mind arra készített fel, hogy a hetero világban megálljam a helyem. Így nem is mondtam el otthon, hogy mi a helyzet velem. Néha azt érzem, hogy az emberek néznek, szinte bámulnak, de nem hiszem, hogy a szexualitásom miatt, hanem inkább a bőrszínem az oka.” Houdou, meleg
„Apukám fogadta el a legnehezebben, hogy a fia egy másik fiúval akar lenni. Sokáig azt kérdezgette a családom, miért? De azt látják, hogy boldog vagyok, és mostanra nagyon jól kezelik a helyzetet. Mert az a legfontosabb, hogy egy család vagyunk.” János, meleg
„Nekem elég egyszerű volt előbújni, mivel nem is én jöttem rá, hanem a környezetem. Azért van homofóbia szerintem, mert a homoszexualitás más, mint a megszokott. Mint minden kisebbség, sokaknak furcsák a melegek, nem feltétlenül akarják elfogadni őket, és hát ellenségeket is szeretnek keresni az emberek.” Eddy, meleg
„Kicsit kirakati árunak érzem magam, akit nem feltétlenül vesznek emberszámba, hanem csak egy érdekesség, ami jobban érdekli őket, mint a személyem. Volt olyan, hogy a takarító néni utánam kiabált, vagy utánam is jött, hogy rossz mosdóba mentem, ez elég megalázó tud lenni.” Dani, queer nem bináris
„Nagyon felszabadító érzés a femininitás megélése, annak ellenére, hogy nem vágyom arra, hogy nő legyek. Hétközben egy irodában dolgozom, ingben és nyakkendőben, jó levezetése a hétnek a dragség.” Csaba, drag queen, queer
