A transzneműeket ellehetetlenítő törvényjavaslat visszavonását kérik a magyar LMBT+ szervezetek

A járványhelyzet ellenére is szakított időt a kormány arra, hogy új jogszabállyal alapvető jogaiktól fosszák meg a transznemű magyar állampolgárokat: mostantól az anyakönyvi nyilvántartás kizárólag a születési nemet tartalmazná, így a személyazonosító okmányokban sem lehetne azt megváltoztatni. A törvénytervezet sérti az önazonossághoz való jogot, és erősíti a transznemű emberekkel szembeni diszkrimináció különböző formáit.

Magyarországon hivatalos nem és névváltoztatási engedélyeket 3,5 éve nem adnak ki a kérelmezőknek, ami alól csak egy rövid időszak jelentett kivételt 2018 áprilisában, a választások idején. 2016 novemberében azzal az indoklással függesztették fel az eljárásokat, hogy majd egy egységes, átláthatóbb szabályozást dolgoznak ki. Azóta a nem jogi elismerésének folyamata nem csak lassú, átláthatatlan és hozzáférhetetlen, de az új törvényjavaslat elfogadásával most teljesen meg is szüntetnék. A transzneműek számára a nem jogi elismerésének lehetőségét egyébként az Európai Unió 27 tagállamából 24 biztosítja, és az Európai Unión kívül olyan országok is, mint Oroszország, Törökország, Üzbegisztán vagy Kazahsztán.

A rendelkezést tartalmazó törvényjavaslatot  kedd éjjel nyújtotta be Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes a kormány nevében. Bár a kormánynak most minden erőfeszítésével a koronavírus-járvány okozta egészségügyi és gazdasági válság megoldásán kellene fáradoznia, ehelyett egy egyébként is nehéz helyzetben lévő társadalmi csoport helyzetének teljes ellehetetlenítésére tesz kísérletet. A jogszabály annak ellenére nyíltan diszkriminatív a  transznemű emberekkel szemben, hogy az Alaptörvény XV. cikke szerint „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül biztosítja”, továbbá ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek is, amelyek szerint a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog.

Magyar LMBT+ szervezetek, informális csoportok és aktivisták arra szólítják fel a magyar kormányt és követelik, hogy töröljék a törvényjavaslatból a transznemű emberekre vonatkozó rendelkezéseket. A kezdeményezéshez elsők között 15 szervezet is csatlakozott: a Háttér Társaság, a Prizma Transznemű Közösség, a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány, a Magyar LMBT Szövetség, a Magyar Aszexuális Közösség, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Szimpozion Egyesület, az Atlasz LMBTQ Sportegyesület, a Szivárványcsaládokért Alapítvány, a Szabadnem, a Cifra-LMBTQ Közösség Kecskemét, a Tiszta szív Fejér megyei LMBTQ Közösség, az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.

„Ideális esetben egy ember irataiban azt a nemet tüntetik fel, amivel ő önazonos, és ahogyan a mindennapjaiban megjelenik, így a nem jogi elismerésének is önrendelkezésen és önmeghatározáson kellene alapulnia.” – mondta Csikós Ádám, a Budapest Pride sajtószóvivője.

Az előterjesztésben leírt indoklás szerint azért szükséges, hogy a születéskor meghatározott nemet tartsák nyilván, mert a nemet meghatározni kizárólag biológiai alapon lehetséges, elsődleges nemi jellegek, illetve kromoszóma alapján, amire csak orvosok jogosultak: „Tekintettel arra, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség” – olvasható a dokumentumban.

Ha a nemet csak és kizárólag veleszületett elsődleges nemi jellegek és kromoszómák alapján akarnánk meghatározni, akkor is nagy bajban lennénk; a társadalom 1,7%-a interszex-testtel rendelkezik, ami többek között azt foglalja magában, hogy nem XX vagy XY kromoszómákkal született és elsődleges nemi jellegeiben is eltér az orvostudomány által nőiként vagy férfiként meghatározott adottságoktól.

A transznemű emberek számára az okmányaikban helyesen feltüntetett nevük és nemük alapvető kihatással van létbiztonságukra: ennek hiányában nem férnek hozzá a számukra szükséges egészségügyi ellátásokhoz, magyarázkodni kényszerülnek állásinterjún, albérlet-keresés során, bankban, ügyintézés során, de még a boltban is, amikor kártyával fizetnek. A személyi igazolványuk felmutatásánál – amennyiben az abban szereplő név és nem nincs összhangban kinézetükkel – vagy bármilyen helyzetben, ahol a bejegyzett nevüket használniuk szükséges, kénytelenek előbújni és beszélni a nemi identitásukról, így sérül a magánélethez való joguk.

A sajtóközleményt kiadta: Budapest Pride, Háttér Társaság, Prizma Transznemű Közösség