Ami a posztszovjet Magyarország számára Cicciolina volt, ugyanaz Coccinelle a második világháború után éppen csak magához térő francia nemzetnek. Egyetlen, nem elhanyagolható különbséggel: Coccinelle eredetileg férfi volt.
Coccinelle Jacques Charles Dufresnoy néven született 1931-ben Párizs történelmi belvárosában, nem messze a Szajna-parttól. Diákévei relatív eseménytelenségben teltek, a háborút ő és családja is a fővárosban vészelte át.
A kabaré világa fiatal korától vonzotta. Első fellépése a Chez Madame Arthurban volt 1953-ban. Ekkor választotta művésznevéül a Coccinelle-t is, amely magyarul katicabogarat jelent. A nem sokkal a háború után nyíló Madame Arthur már akkor legendás helynek számított, a transzvarieték estéről estére párizsi férfiak tömegeit vonzották. Virágárusként itt dolgozott Coccinelle édesanyja is. (A szórakozóhely később éveken át zárva volt, hogy aztán 2015 novemberében egy alapos felújítást követően újranyíljon – ekkor már a Dufresnoy-család részvétele nélkül.)
Coccinelle magával ragadó személyisége, erős szexuális kisugárzása hamar hírnevet hozott számára. A Chez Madame Arthur mellett fellépést vállalt a híres nightclubban, a Le Carrousel de Paris-ban a kor más ünnepelt transzvesztita előadói, April Ashley és Marie-Pier Ysser mellett. És akárcsak a két említett művésznő, Coccinelle is több volt előadóművésznél. Nemcsak a színpadon, de a mindennapi életben is nőként kívánt érvényesülni.
1958-ban Marokkóba utazott, hogy Casablancában Georges Burou kése alá feküdjön. Burou volt a huszadik század egyik első nőgyógyásza, aki sikeres nemmegerősítő műtétet hajtott végre transz nőkön. Munkássága az e területtel foglalkozó sebészek generációinak tudását alapozta meg. „Burou doktor helyreigazította a hibát, amelyet a természet elkövetett, és valódi nővé váltam kívül és belül egyaránt. A műtétet követően csak annyit mondott ’Bonjour, Mademoiselle – Jó napot, Asszonyom’ és tudtam, hogy az operáció sikeres volt” – idézte fel évekkel később Coccinelle a vulvaműtétet követő ébredés első pillanatait.
A közönség szeretete és Coccinelle népszerűsége a következő években minden korábbit felülmúlt. Újabb párizsi helyszíneken lépett fel, önálló estjei voltak, dalai jelentek meg, sőt, dalokat énekeltek róla (Ghigo Agosti Coccinella című száma), és még filmekben is játszott (Europa di notte, 1959; Los Viciosos, 1962; Días de viejo color, 1968). A sajtó rendszeresen foglalkozott vele, fotói nélkül bulvárt nehéz volt elképzelni. Szexszimbólum lett, akiért epekedtek a férfiak, irigyelték a nők. Neve legendássá vált. A héber nyelvben a coccinelle szót a mai napig használják transzneműekre – bár többnyire pejoratív értelemben.
Mindezek után meglepő lehet, hogy Coccinelle 1960-ban feleségül ment Francis Bonnet francia újságíróhoz. Frigyüket a római katolikus egyház is elismerte, miután Coccinelle hivatalosan is nevet változtatott (bár nem ment messzire, Jacqueline Charlotte Dufresnoy lett) és újrakeresztelkedett. A házasság maga sajnos nem tartott sokáig, mindössze két évig; 1963-ban már a paraguayi táncos Mario Costának mondott igent, akivel egészen annak haláláig, 1977-ig volt együtt. 1996-ban egy transz aktivistához, Thierry Wilsonhoz ment hozzá. 1987-ben megírta önéletrajzát Coccinelle par Coccinelle, azaz Coccinelle Coccinelle-ről címen.
Coccinelle művészetével példát mutatott és inspirált másokat, akik hasonlóan drag queenként kezdték: a tranzíció, a biológiailag is férfiból nővé válás nem jelenti törvényszerűen, hogy fel kell adni a szórakoztatóipar, az éjszakai élet, a kabaré és transzvarieté nyújtotta karriert és megélhetést. Immár biológiai értelemben nőként is ugyanúgy szerethet és megbecsülhet a közönség.
De munkássága nem kizárólag ebben, hanem a transz aktivizmusban is megnyilvánult. Devenir Femme (Nővé válni) néven szervezetet alapított azon transzneműek számára, akiknek a tranzíció során lelki és gyakorlati tanácsokra van szüksége, valamint segített egy olyan központ létrehozásában, amely segítséget nyújt és információt szolgáltat a transzszexualitással és a nemi identitással kapcsolatban. Végül, de nem utolsósorban – bár a korabeli újságok minden bizonnyal nem ezt hangsúlyozták ki – fel kell hívnunk a figyelmet Coccinelle első házasságának történelmi mivoltára. Ez volt ugyanis az első, transz személy által kötött házasság, amelyet a francia állam elismert, megnyitva így az utat más transzneműek előtt is a házassághoz való joghoz.
Az ötvenes évek francia szexbombája 2006-ban, egy stroke-ot követően hunyt el Marseille városában 75 évesen.
Waliduda Dániel
Instagram:
https://www.instagram.com/waliduda/
