Halló, halloween! – Az ördög hídja és Frankenstein vára
Az eredetileg az angolszász országokban tartott halloween őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepe. Stílusosan két olyan „hátborzongató” helyszínt is ajánlunk, ami igazán ideális a töklámpások és a vérfagyasztó jelmezek éjszakájához.
Az ördög hídja
A XIX. századból származó híd tervezője a vízen való tükröződést használta, hogy a tökéletes kör illúzióját keltse. Ködös, őszi reggeleken garantáltan lélegzetelállító a látvány.
A németországi Görlitz közelében, alig hat kilométerre a lengyel határtól található a Kromlau-park. Az angolkertek hagyományait követő, nyolcvan hektáros közparkot 1844-től kezdve folyamatosan bővítette birtokán egy helyi nemes, Friedrich Hermann Rötschke, és ma is szabadon, belépőjegy nélkül látogatható. Legnevezetesebb látnivalója az 1863 és 1882 között bazaltkövekből emelt Rakotzbrücke, ami a népnyelvben csak az ördög hídjaként ismert. Szerte Európában hidak tucatjait nevezik így, azon egyszerű oknál fogva, hogy veszélyesnek vagy épp csodával határosnak vélték a formáját, és a babonás korabeliek úgy gondolták, csakis az ördög műve lehet, ha egy ilyen építmény nem omlik a vízbe. A híd a Rakotz-tó felett ível, és mindkét végén mesterségesen kialakított sziklafallal díszítették a természetközeli hatás kedvéért. Bár a parkkal együtt a híd is szabadon látogatható, rálépni ma már szigorúan tilos, hogy megóvják az állagát. Ha a víz kellően nyugodt és a fényviszonyok is megfelelőek, akkor jön létre a tökéletes kör illúziója a látogatók és a fotósok nagy örömére. Miközben a híd és környezete A Gyűrűk Ura látványvilágát idézi, maga a park a Rakotzbrückén túl jóval békésebb teremtményekről, a tengernyi azáleáról és havasszépéről, vagyis a rododendronról ismert. A romantikus erdei kisvasúttal is megközelíthető parkban minden tavasszal fesztivált tartanak a kivirágzás örömére, amit évente harmincötezren keresnek fel.
Frankenstein vára
Darmstadt közelében, egy dombtetőn magasodnak Frankenstein várának romjai. A közvélekedés szerint a ma részlegesen helyreállított vár inspirálhatta 1818-ban Mary Shelley írónőt a világhírű gótikus regény megírására.
A középkori környezetben játszódó rémtörténetek és kísértethistóriák műfaja 1750 és 1820 között virágzott igazán. A Frankensteint Mary Shelley 19 évesen vetette papírra egy baráti versengés után, mely során a legijesztőbb történeteket keresték. Regényét először névtelenül publikálta Londonban, és érdekességként érdemes megjegyezni, hogy másfél évszázaddal később ez volt az első műve, amit magyarra is lefordítottak. A fordítás Göncz Árpád munkája 1977-ből.
Frankenstein várában született 1673-ban Johann Conrad Dippel teológus, alkimista és orvos, aki gyanúsan hasonlít Victorra, aki a regénybéli szörnyet teremtette. Dippel alkímiával és anatómiával foglalkozott a várban, ahol előállított egy állati olajat, amiről azt hitték, hogy megfelel a sokat kutatott életelixírnek. Kísérletezés közben egy alkalommal nitroglicerinnel felrobbantott egy tornyot, és azt híresztelték róla, hogy a lerombolt épületrészben borzalmas kutatásokat végzett emberi tetemekkel. Bár a kísérletek tényleges részletei soha nem voltak igazán bizonyítottak, az a vélemény maradt fenn, hogy megpróbálta átvinni egyik test lelkét a másikba. Végül a pletykák arra vezettek, hogy Dippelt elűzték a városból. Nagyon is elképzelhető, hogy a műben szereplő Victor Frankensteinnek inspiráló modellje lehetett Dippel, de Shelley soha nem erősítette meg ezt a vélekedést, hogy fenntartsa a műve eredetiségét.
Magát a várat 1252-ben említik először, állapota azonban a XVIII. századra annyira leromlott, hogy teljesen összedőlt. Ma is látható két tornyát a XIX. század közepén állították helyre lelkesedésből, de az újjáépítés történelmileg egyáltalán nem pontos. A környékbeli hegyvidék a sűrű erdőkkel és a szűk völgyekkel mindig is rejtélyesnek számított, számos népmese fűződik a várhoz. Egyiket sem igazolják ugyan történelmi tények, mégis mindegyikük hatással volt a helyi kultúrára és tradíciókra. A második világháború után a közelben állomásozó amerikai katonák kedvelt kirándulóhelyévé vált, akik először 1978-ban rendeztek a falai között halloween-fesztivált – mára ez az egyik legnagyobb ilyen rendezvény egész Európában.