Bár meglepőnek tűnhet, de nem csak Budapesten, egész Magyarországon nem volt ez idáig olyan bár, amely kimondottan az abszint nevű alkoholkülönlegességre specializálódott volna. Ezzel a helyzettel szakít a májusban nyitott Absinthe Tapas Bar, ami nem csak az abszintkedvelők, hanem könnyen a torkukat és hasukat egyaránt kényeztetni szerető melegek egyik kedvenc helyévé válhat.
Az évek múlásával az emberben egyre erősebb az érzés, miszerint Budapesten fogyatkoznak a kimondottan melegbarát szórakozóhelyek, éttermek, bárok. Ezért is üdítő megérkezni a Körúttól és a Deák Ferenc tértől egyaránt pár perc sétára lévő Absinthe Tapas Bárba, ahol mindenkit szívesen látnak.
De mit is takar ez az elsőre talán össze nem illőnek hangzó elnevezés? Bár a tapas spanyol eredetű szó, egyszerűen, könnyen elkészíthető falatot, falatkát jelent. A folyamatosan bővülő ételkínálatban találunk magyar finomságokat, mint például házi kacsa rilettet, vagy házi konyakos libamájat és kevert salátát kecskesajttal, dióval, házi pirítóssal – nekem ezektől már cikkírás közben összefut a nyál a számban.
Tekintettel Erzsébetváros egyedülálló történelmére, jellegzetesen zsidó választékban is bővelkedik a bár. Ha itt járunk, egy alkalommal érdemes kipróbálni a sabichot (hummus, tahina, mangószósz), máskor a matbuchát (sült paradicsom és kaliforniai paprika, fokhagyma, chili paprika), vagy a hasonlóan egzotikus hangzású tabboulehet (bulgur, paradicsom, apróra vágott petrezselyem, menta, hagyma, olívaolaj, citrom). Aki pedig akárcsak én, a sós után szereti édessel zárni az étkezést, bátran rendelhet például egy jó malabit, ami nem más, mint rózsavízzel készült krémes puding.
A gasztronómiai előjáték után meg is érkezünk a bár főszereplőjéhez, az abszinthoz. Sőt, abszintokhoz, hiszen a választék 17, egymástól különböző típust rejt, úgyhogy indokolt a többesszám használata. Ha kvázi abszintszűzként érkezünk, érdemes kikérni a felszolgálok tanácsát, akik nem mellesleg angolul, franciául, németül, spanyolul, vagy héberül is bárkit eligazítanak. Mint a rólam gondoskodó fiatal pincérhölgytől megtudtam, két irányba indulhatunk el alkoholmámoros utunkon. Egyrészt vannak az égetős abszintok, más néven cseh, vagy bohemian stílusú, ahol kockacukor karamellizálásával édesítik az italt, valamint a francia stílusú, ahol az abszint fölé helyezett kockacukorra egyedien díszített tartóból szárazjég segítségével vizet csöpögtetnek, hogy aztán beleolvadjon az abszintba. Ebben az a legjobb, hogy nem kell feltétlenül az egész kockacukrot belecsepegtetnünk, saját magunk szabályozhatjuk az abszint édességét.
Absinthe Tapas Bar
1074 Budapest, Dob utca 33.
Vasárnap-kedd 12:00-01:00
Szerda-szombat: 12:00-02:00
Üzletvezető: Keczán Ádám
A Csehországból és Franciaországból hozott abszintokon kívül – ezek ugyanis hazai forgalmazásban nem kaphatóak – találunk spanyolt, svédet és svájcit is. Aki zsályásabb ízekre vágyik, annak a Libertine Fleurt ajánlom (60 százalékos), aki édesebbre, annak a Jade Terminust (68 százalékos). De nem szabad kihagyni a 70 százalékos King of Spirits nevűt sem, amiben még ott úszkálnak a gyógynövénydarabkák, vagy az én személyes kedvencemet, a Beetle-t, amely üvegének aljában egy igazi, jól megtermett sáskával nézhetünk farkasszemet. A mondás úgy tartja, hogy akié az utolsó korty az üvegből, az megeheti a bogarat – csütörtök este én egyelőre megúsztam.
Természetesen az Absinthe Tapas Barban is megtalálni a magyar szemnek és gyomornak legismerősebb, 80 százalékos kék és zöld színesítésű abszintokat is – az abszint eredeti színe, köszönhetően a benne lévő gyógynövényeknek, a halványzöld -, itt ezeket azonban elsősorban shotokhoz és koktélokhoz, például a mojitohoz és a daiquirihez hasonló, abszintból készült italkülönlegességekhez használják fel. A hely nevét adó alkoholon kívül persze hagyományosabb italok is fogyaszthatóak, mint például kávé, házi limonádé, tea, szörpök, sörök, borok és röviditalok.
Kinek ajánlom az Absinthe Tapas Bart? Mindenkinek, aki akár csak egy órára is ébren van a dél és éjjel egy között tartó időszakban és megéhezik, vagy szeretné kicsit elengedni magát és kiereszteni a gőzt egyedül, vagy párja, barátai társaságában. Szerdától szombatig esténként élőzene emeli a hely hangulatát egy jópofa gitáros fiúnak és dobos társának köszönhetően, akiket akár a belső részben, de a teraszra kiülve is élvezhetünk. Ráadásul a teraszt októbertől téliesítik, úgyhogy itt ősztől sem vagyunk a négy fal közé kényszerítve.
