Közel kétezer évvel a Vezúv kitörése után az itáliai Pompei városa még mindig tartogat meglepetéseket a régészek számára.
Az ókori Róma legismertebb természeti katasztrófája számos emléket konzervált. Épületeket, freskókat, háztartási eszközöket, feliratokat és emberei maradványokat őrzött az aláhulló láva és hamu, köztük két ölelkező emberét, akikre egészen mostanáig csak „Lányokként” utaltak a történészek.
A modern régészeti eszközökkel újfent átvizsgált holttestek azonban olyan meglepetést tartogattak, amely az elnevezés módosítására készteti a szakértőket. A két személyről szkennelés és DNS-vizsgálat alapján kiderült, hogy mindketten férfiak, egymással nem álltak rokonságban és 18, valamint 20 év körül járhattak, amikor kitört a vulkán.
A felfedezést követően a kutatócsoport egyik első gondolata azonnal az volt, hogy lehet a két fiatalember nemcsak fizikailag kötődött egymáshoz a tragédia perceiben, de érzelmi kötődés is volt kettejük között. „Nem lehet teljes magabiztossággal állítani, hogy szeretők voltak. A testhelyzetük erősíti az elméletet. De tényleg csak elméletről beszélhetünk, amelyről sose nyerünk teljes bizonyságot” – nyilatkozta Stefano Vanacore, a Pompeiben dolgozó részégcsapat vezetője.
A két férfi, összeölelkezve, egyik a másik mellkasához szorítva fejét várta a halált és talált megnyugvást időszámításunk szerint 79. augusztus 24-én.
A párt 84 másik testtel együtt kezdték vizsgálni két évvel ezelőtt.
