Az iráni transz közösség a térség többi muszlim országához képest nagyobb szabadságot élvez. A jogi és a társadalmi diszkrimináció ugyanakkor továbbra is a mindennapok része.
Irán, az iszlám teokrácia, ahol büntetik az azonos neműek kapcsolatát, és a nőknek nyilvánosan szigorú öltözködési szabályokhoz kell ragaszkodniuk. Az élet szinte minden területét meghatározzák a merev vallási előírások, és mégis: Irán meglepően elnéző a transz ügyekben. A felszínen az iráni kormány támogatja a transz közösséget. A aktivistáknak megengedik, hogy tanácsadó szervezeteket hozzanak létre, a teheráni önkormányzat még ingyenesen irodákat is biztosít számukra.
A elmúlt évtizedben korlátozott formában, de az állam orvosi, pszichológiai, és pénzügyi támogatást is nyújt transz állampolgárainak. Az állam által irányított egyetemek konferenciákat szerveznek és kutatási programokat indítanak a közösség szociális státuszától kezdve az egészségügyi kérdésekig számos témában. Ami az igazán megdöbbentő, mert laikusként kevesen számítanának erre, hogy még a kormányt támogató síita vallási vezetők is a transz közösség védelmében szólalnak meg könyvekben, cikkekben, és még prédikációk során is.
Az enyhébb kormányzati hozzáállás miatt a művészeknek lehetőségük van kifejezni együttérzésüket az ország formálódó transz mozgalmával. 2011-ben állami szinten engedélyezték például az Aynehaye Rooberoo (Facing Mirrors) című film bemutatását, ami egy olyan transz férfi életét követte, akit családja kitagadott, a társadalom pedig gúnyt űz belőle. Az iráni médiában még az ultrakonzervatívnak számító napilapok is dicsérték a filmet. Pár évvel később már az egyik legnagyobb iráni filmsztár, az Instagramon 5 millió követővel rendelkező Behnoosh Bakhtiari a transz közösség tiszteletbeli nagykövetévé vált. A színésznő segít megértetni a közvéleménnyel a nemi identitás fogalmát, az elfogadás mellett érvel, és kéri a társadalmat, hogy tisztelettel bánjon a transzneműekkel.
Facing Mirrors trailer (2011) – 2nd Iranian Film Festival Australia
Facing Mirrors (2011) Director: Negar Azarbayjani Festival website: www.iffa.net.au Screening at 2nd Iranian Film Festival Australia – Oct 2012
Az előremutató lépések ellenére a mindennapok valósága továbbra is diszkriminációról, durva bánásmódról, önkényes letartóztatásokról szól. Az OutRight Action International legutóbbi emberi jogi elemzésében kiemelik egy helyi transz nő esetét. A 30 éves Hastit letartóztatták és zaklatták a rendőrök, amiért sminket viselt. Felemelték a szoknyáját, megnézték a személyi igazolványát, majd megkérdezték, hogy most férfi-e vagy nő. Végül egy olyan papírt írattak vele, hogy többé nem fog női ruhát hordani, majd elengedték.
A jogalkotás és az állam viszonylagos engedékenysége abból adódik, hogy a transzneműségre pszichológiai betegségként tekintenek. Csak annak a transz személynek ismerik el a nemi identitását, aki már túlesett a nemi megerősítő műtétek sorozatán, pedig ez egy erősen korlátozó elvárás. Nem minden transz személy akarja vagy tudja megváltoztatni a biológiai nemét, vagy akár családja is eltilthatja ettől. Az iráni állam azonban csak azokat támogatja, akik sikerrel veszik a hosszadalmas orvosi kivizsgálásokat, és hivatalosan is nemi identitás rendellenességet (gender identity disorder) állapítanak meg náluk.
A hatályos iráni jog nem ismeri el azon transz személyek jogait, akik nem akarnak nemi megerősítő műtéteken átesni, pedig nem mindenki akarja átalakítani a testét. Sokan nem tudják vállalni a több évig tartó és drága kezeléseket, ezért ez a lehetőség csak a leggazdagabb réteg számára jelent megoldást. A helyzetet súlyosbítja, hogy a társadalmi, oktatási, és munkahelyi diszkrimináció miatt szinte reménytelen olyan anyagi hátteret felépíteni, ami fedezhetné a várható költségeket. A társadalmi megbélyegzés miatt pedig gyakran a családtól sem várható anyagi és lelki támasz.
Irán büszkén hangoztatja, hogy azon kevés muszlim országok egyike, ahol törvényileg is elismerik a transzneműek jogait. Addig azonban még hosszú az út, hogy olyan teljes értékű emberként
tekintenek rájuk, akiknek ugyanúgy kijár a tisztelet, mint bárki másnak.
A szerző Kevin Schumacher, az emberi jogokkal foglalkozó OutRight Action International közel-keleti és észak-afriaki régiós program-koordinátora (OUT)
