Bár az időben diagnosztizált és kezelt HIV-fertőzötteknél megelőzhető a betegség AIDS-stádiumának kialakulása, 2016 első hat hónapjában mégis csaknem annyian haltak meg AIDS-ben Magyarországon, mint tavaly egész évben. Míg 2015-ben 11 áldozatot követelt a kór, idén június végéig már 8-an vesztették életüket. A magas idei halálozási arány kapcsán a szakemberek ismét a HIV-fertőzés korai felismerésének fontosságára, a szexuálisan aktív felnőttek rendszeres HIV-szűrésére hívják fel a figyelmet.
Láthatóan megnövekedett 2016-ban az AIDS-es áldozatok száma Magyarországon: míg az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) jelentése szerint 2015-ben egy év alatt 11 beteg vesztette életét, idén június végéig már 8 áldozatot szedett az immunhiányos tünetegyüttes.
A magas halálozási arány miatt a betegséggel foglalkozó infektológus szakemberek a HIV-fertőzés korai felismerésének fontosságára, illetve ehhez kapcsolódóan a szexuálisan aktív felnőttek rendszeres HIV-szűrésének szükségességére hívták fel a figyelmet ma a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórházban tartott sajtótájékoztatón.
A sajtótájékoztatón Dr. Szlávik János, az Egyesített Szent István Szent László Kórház (ESZSZK) infektológus főorvosa elmondta: Magyarországon évente mintegy 2-300 új HIV-fertőzöttet regisztrálnak, és bár nincs az országban járvány, de továbbra is sok a felderítetlen fertőzött. A becslések szerint legalább négyezer hazai HIV-pozitív beteg lehet, az érintettek több mint fele nem tud az állapotáról. A fertőzöttség csak szűréssel mutatható ki, ezért sokkal több embert kellene szűrni.
Dr. Szlávik János rámutatott: mivel a HIV-fertőzés akár 5-10 évig is tünetmentesen lappanghat, a felderítetlen esetek és a HIV-szűrések alacsony száma miatt minden évben 40-50 esetben már a sokkal veszélyesebb AIDS-stádiummal kell kezelni a pácienseket. A kialakult AIDS-betegséggel diagnosztizáltak száma hasonló az egy évvel korábbihoz: 2016 első félévében 20 ilyen esetet regisztráltak.
A heveny HIV-fertőzés korai stádiumában általában rossz közérzet, láz, ízületi fájdalmak, torokfájás, többszörös nyirokcsomó-duzzanat, ritkábban kiütések alakulnak ki. Ezek azután néhány nap vagy hét alatt spontán, kezelés nélkül megszűnnek. Ebben az első szakaszban igen magas a vírusszám, éppen ezért nagyon erős a fertőzőképesség. A tünetmentes időszak akár 5-10 évig is tarthat, ezalatt a beteg közérzete jó, miközben szervezetében zajlik a vírusszaporodás. Ebben az állapotban is fennáll a fertőzőképesség.
Amikor az immunrendszer és a vírus egyensúlya megbomlik, fokozatosan megjelennek a betegség „gyanújelei”. Semmilyen más betegséggel nem magyarázható, hónapokig elhúzódó nyirokcsomó-duzzanatok alakulhatnak ki, valamint a kezelésre sem reagáló szokatlan bőrgyógyászati kórképek jelentkeznek. Például az övsömör vagy a gyorsan szaporodó vírusos szemölcsök, gombás fertőzések a hüvelyben, a szájban. Jellegzetes a súlyos faggyútúltengés okozta arcbőrgyulladás is. Előfordulhat ezeken kívül tartós láz, hasmenés, jelentős fogyás, éjszakai izzadás.
A HIV-fertőzés utolsó stádiuma, az AIDS-betegség átlagosan 10 év után alakul ki. Ebben a szakaszban vírusellenes kezelés nélkül már visszafordíthatatlan az immunrendszer károsodása.
Szűrés – szülés – élet
A HIV-fertőzés már jó ideje nem a halálos AIDS-betegség előszobája. A jól kezelt fertőzöttek vírusszáma drasztikusan lecsökkenthető, így az érintettek teljes életet élhetnek, dolgozhatnak, sőt a magzat veszélyeztetése nélkül gyermeket is vállalhatnak.
A hosszú távon is fenntartható panaszmentes élet feltétele viszont, hogy idejében felfedezzék a HIV-fertőzést és minél hamarabb elkezdődjék a páciens gyógyszeres kezelése. Ezt biztosíthatja, hogy ne alakuljon ki a betegség AIDS-fázisa.
A hagyományos vérvételen kívül ma már gyorstesztek is rendelkezésre állnak: a beteg ujjából vett vérmintából rövid idő alatt megállapítható, hogy fennáll-e a HIV-fertőzés gyanúja. Ilyen gyorsteszttel végzett, ingyenes, anonim HIV-szűrésre van lehetőség hétfőtől–csütörtökig 14 és 16 óra között, pénteken 13 és 15 óra között a Szent László Kórház Központi Felnőtt Ambulanciáján, illetve nyáron, a népszerű szórakozóhelyeken és fesztiválokon felállított mobil szűrőállomásokon is.
„Néhány évvel ezelőtt még azt javasoltuk, hogy akik sűrűn váltogatják szexuális partnereiket, vagy külföldön, esetleg külföldivel létesítettek szexuális kapcsolatot, a biztonság kedvéért menjenek el szűrésre. Ma már azt tanácsoljuk, hogy mindenki, aki több partnerrel rendszeres nemi életet él, csináltasson évente HIV-tesztet” – hangsúlyozta dr. Szlávik János, az ESZSZK infektológus főorvosa.
Különösen igaz ez a fiatal felnőttekre: a 2015-ben regisztrált 220 HIV-fertőzött több mint fele a 20–34 év közötti korcsoportból került ki.
Dr. Szlávik János kiemelte: a korai diagnózis életeket menthet, a terápiával elérhető várható élettartam és életminőség megegyezik egy nem fertőzött emberével. Ugyanakkor hozzátette, hogy a sikeres terápiához nélkülözhetetlen a páciens részéről a fegyelmezettség és a rendszeresség.
Új rizikócsoportok
Az infektológus szakemberek rámutattak, hogy idén a HIV a korábban itthon nem érintett rizikócsoportokban is megjelent: hazai droghasználók, illetve férfi és női szexmunkások között is diagnosztizáltak eseteket.
„Nincs szó tömeges előfordulásról, de a rizikócsoportok kiszélesedése fokozottan a korai szűrés fontosságára irányítja a figyelmet. Ezt júniusban, a nyaralások és fesztiválszezon kezdetén nem lehet eléggé hangsúlyozni” – húzta alá dr. Szlávik János.
Hozzátette: ugyancsak új tendencia, hogy a fertőzöttek között érezhetően emelkedik a nők aránya. Közöttük öt év alatt megháromszorozódott az új HIV-fertőzöttek száma, bár a számok egyelőre még alacsonyak. Ritkán, de diagnosztizálnak olyan HIV-fertőzést Magyarországon, amely terhes nőket érintett, és a fertőzés ténye csak a gyermek születése után derült ki. Fontos, hogy terhesség és gyermekvállalás előtt mindenképp elmenjünk rutinszűrésre, hiszen a kezelt HIV-fertőzés mellett ma már lehetséges a gyermekvállalás úgy, hogy a magzat nem fertőződik meg.
