Vivienne Ming adatelemző és vállalkozó úgy döntött, tudni szeretné, konkrétan milyen anyagi terhekkel jár, ha nem fehér bőrű, ciszheteró férfiak vagyunk ebben a világban.
Három éve tartó kutatásai során kidolgozott egy modellt, amellyel mérhetővé vált, mennyivel többet kell dolgoznia ugyanazért a célért egy nőnek, egy szexuális vagy etnikai kisebbség egy tagjának ahhoz, hogy a többségi társadalomhoz hasonló eredményekre jusson.
Az eredményekből kiderül, hogy a „másság” bizony súlyos terheket ró az egyénekre és ezáltal a társadalomra is, ahogy ez Vivienne Ming – aki egyébként maga is transznemű – egyik múlt heti előadásában is elhangzott az Economist magazin Pride and Prejudice nevű konferenciáján.
„Egyszerűen tudnom kellett, hogy számszerűsítve mit jelent az, ha valaki kétszer olyan keményen dolgozik, mint a másik” – nyilatkozta a kutatónő. – „Tényleg olyan keményen dolgoztak? Tényleg van ennek kézzelfogható nyoma, hogy ha nő vagy és igazgatósági tag; vagy mondjuk milyen esélyeid vannak latinóként a kaliforniai szoftveriparban, és melegként vagy leszbikusként más területeken.”
Ming a modell segítségével kiszámolta például, hogy egy hong kongi leszbikus nőnek 800 ezer és 1,5 millió dollár (220-520 millió forint) közötti „másságadót” kell fizetnie, ha ugyanolyan eséllyel akar előrébb lépni a technológiai iparban,mint heteró férfi kollégái. Az „adó” magába foglalja a magasabb végzettséghez szükséges képzések árát, az alacsonyabb fizetéssel járó plusz éveket, valamint a különleges lehetőségeket is, amiket a férfi munkatársaknak ajánlottak föl. „Ebben az esetben a nőnek PhD-vel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ugyanolyan versenyképes legyen, mint egy férfi, akinek semmilyen végzettsége sincs” – mondta Ming.
Ha egy kicsit közelebbi példát keresünk Ming tanulmányában, akkor ott van a brit társadalom. A kutatónő elmondása szerint hiába tart itt gondolkodásban jóval előrébb a társadalom, mint mondjuk egy távol-keleti országban, még mindig rengeteg diszkrimináció éri fent felsorolt csoportok tagjait. „A »másságadó« ráadásul elveheti az emberek kedvét az előrelépésért folytatott küzdelemtől is. Miért harcolna egy meleg angol férfi a karrierjéért olyan keményen, ha mondjuk tudja, hogy 38 000 fontot (15 millió forintot – a szerk.) kell ezért pluszban föláldoznia?” – tette fel a kérdést Ming. – „Képzeljük el, hogy az Egyesült Királyság népességének 10%-a 38 000 fontnyi hiteladósságal jön a világra. Nem is kapták meg a pénzt, mégis vissza kell fizetniük.”
Vivienne Ming arra is felhívta a figyelmet, hogy hiába vannak olyan kiemelkedő példák, mint mondjuk Tim Cook, aki meleg férfiként a világ egyik vezető cégét, az Apple-t az igazgatja, egy-egy ilyen kiugró siker említése elvonhatja a figyelmet mindazokról a milliókról, akiknek valóban problémát okoz a mindennapokban a „másságuk”.
