200 éves napló írja át a meleg történelmet
Több mint kétszáz éve egy Yorkshire-i farmer naplót vezetett, amelynek tartalma bizonyítékul szolgál arra, hogy az akkori Nagy-Britanniában elfogadóbbak voltak a melegek iránt, mint azt korábban hittük.
Az Oxfordi Egyetem történészei fedezték fel Matthew Tomlinson naplóját 1810-ből, amiben olyan nyitott gondolkodásnak lehettek tanúi, amely az azonos nemű vonzalmat természetes emberi tulajdonságnak véli. A napló megkérdőjelezi a „hétköznapi emberek” véleményét a homoszexualitásról, ezzel megmutatva, milyen viták is folytak arról, vajon valakit szükséges-e hátrányos megkülönböztetésben részesíteni a szexuális orientációja miatt – számol be róla a BBC.
„Ebben az izgalmas új felfedezésben egy Yorkshire-i farmer szavait olvashatjuk, aki vitatja, hogy a homoszexualitást halállal kellene büntetni, és állítja, hogy ez az emberrel vele született sajátosság” – mondja Eamonn O’Keeffe, az Oxfordi Egyetem kutatója.
A történész vállalta a feladatot, hogy áttanulmányozza Tomlinson kézzel írt naplóit, amik az 1950-es évek óta a Wakefield könyvtárban találhatók. Korábban is érdeklődtek már kutatók a naplók iránt, de O’Keeffe az első, aki felfedezte a többezer oldal között az azonos neműek kapcsolatáról szóló részt.
Ekkoriban élt Nyugat-Yorkshire-ben Anne Lister is, aki kódolt naplót vezetett leszbikus kapcsolatairól, és napjainkban ebből adaptálták a Gentleman Jack című sorozatot.
Tomlinson akkor került közelebb személyesen is a témához, amikor egy – mai szófordulattal élve – szexbotrány robbant ki egy nagy tiszteletnek örvendő, a haditengerészeten szolgáló sebész nevéhez kötődve, akiről kiderült, hogy egy férfival létesített szexuális kapcsolatot.
A hadbíróság kötél általi halálra ítélte, de Tomlinson nem értett egyet a döntéssel, és megkérdőjelezte, hogy vajon az, amit a dokumentumok „természetellenes cselekedetnek” neveztek, valóban olyan természetellenes volt-e.
Tomlinson vallási szemszögből közelítette meg az kérdést, és szerinte, ha valakit azért büntetnek meg, amilyennek született, akkor azzal igazából azt sugallják, hogy magával a Teremtővel van a probléma.
„Nagyon is érdekesnek találom, hogy a Mindenható Isten bárkit is ilyen természettel formálna meg, vagyis inkább hibás természettel; és ugyanakkor meghatározza, hogy ha az a személy, akit Ő teremtett, bármikor követi, amit a természete diktál, akkor halállal kell lakolnia”
– írta Tomlinson 1810 január 14-én a naplójába
Amennyiben pedig valaki fiatalkorában észreveszi magán, hogy a saját neméhez vonzódik, azt is a természet művének kellene tulajdonítani, és ebből a szempontból kegyetlenség lenne halálbüntetést szabni rá.
A napló tulajdonosa utal arra is, hogy olyan információk birtokába jutott, amelyekből megtudta: az emberek már egészen korán felismerhetik szexuális orientációjuk jeleit, amennyiben az eltér a „megszokottól”. Ebből O’Keeffe arra következtetett, hogy Tomlinson és baráti köre is hosszasan és részletesen beszélgetett erről az esetről, megvitatva valami olyasmit, ami nagy valószínűséggel nem volt ismeretlen számukra.
Azt mindig is nehéz volt kideríteni, mit is gondoltak az ilyen dolgokról a „hétköznapi emberek”, hiszen a leghangosabb „túlélő” hangok általában a vagyonnal és a hatalommal rendelkező társadalmi réteghez tartoztak. Ez az eset éppen ezért is vonta magára a történészek, és Eamonn O’Keeffe figyelmét.
„Lenyűgöző, hogy egy hétköznapi férfiról van szó, aki nem tagja sem az előkelő, sem az értelmiségi köröknek. A homoszexualitás elfogadását talán megtárgyalták az arisztokrata vagy a filozófia szellemében élő radikálisabb körökben, de ezek a gondolatok egy vidéki munkás tollából származnak. Ez megmutatja, hogy az emberek véleménye régebben nem volt annyira egységes, mint azt korábban hittük. Annak ellenére, hogy ezt az időszakot az üldöztetések és az azonos neműek kapcsolata iránti intolerancia koraként tartjuk számon, itt van egy egyszerű ember, aki szembe úszik az árral, és megkérdőjelezi mások feltételezéseit.”
Példamutató gondolkodásra vall a korban Tomlinson véleménye, ám volt valami, amivel kapcsolatban mégis a „törvény” oldalára állt. Amennyiben valaki döntéséből adódóan volt meleg, és nem a természet miatt, Tomlinson szerint megfontolandó lett volna a büntetés kiszabása – a halálbüntetés helyett azonban ő a kasztrálást javasolta volna.
O’Keeffe szerint ezzel az új bizonyítékkal is gazdagabb lett a viktoriánus kor elejéről származó tudásunk.