Ország: Japán
Főváros: Tokió
Népesség: 127 millió fő
Államforma: Alkotmányos monarchia
Homoszexualitás: 2003 óta nem bünteti törvény
A magyarok java annyi tudással rendelkezik Japánról, amennyit az interneten vagy a televízióban lát és hall. Ilyenek a legendás munkabírás, a pixelezett pornó, a diáklányokkal párzó űrbéli szörnyek, a jakuza, a szaké és az anime. Arról, hogy milyen a hazánknál tizenháromszor népesebb, többezer éves szigetországban melegként vagy leszbikusként felnőni, talán még ennyi tudásunk nincs. A megismerésben nekem és az Olvasónak most a leszbikus japán divattanonc, Haruka segít.
Haruka Japán harmadik legnagyobb szigetén, Kjúsú Oita prefektúrájában született. De ne valamelyik többmilliós metropoliszra gondoljunk kilenc metróvonallal, mert ez a Japán nyugodt, zöld és sokszínű, ahol a szomszédban még ott sokasodnak az erdő fái, ágaikon madárcsiripeléssel. Ilyen környezetben nőtt fel Haruka és ezért a mai napig szerencsésnek tartja magát. A nehéz napok után mindig a zöldbe, a növények és állatok közé járt feltöltődni.
Szükséges is volt a feltöltődésre, pedagógus szülei ugyanis szigorúan fogták. Iskola mellett számos különórája volt – zenei, sport és nyelvi –, így szabadideje kevés maradt, barátokra egyáltalán nem jutott. De ma már, visszatekintve fiatalkorára, nem bánja, mert látja, végül mindez kifizetődött: sokoldalú fiatal felnőtt vált belőle.
És e sokoldalúságát ma képes kreatív módon kifejezni. Tokióba három évvel ezelőtt költözött, itt kezdte meg felsőfokú tanulmányait a Bunka Divatiskolában, nemzetközi üzleti design szakon. Mássága, amely tinédzserkorában elütötte őt a többiektől, akik ezért „fura lánynak” csúfolták, itt már senkinek nem okoz problémát. A divat világa Japánban is az egyik legbefogadóbb, ha az LMBT-közösség tagjairól van szó.
Családjáról ugyanez a befogadás nem volt mindig elmondható. Amikor coming outolt, szüleit sokkolta a bejelentés. Éveken át ment a harc, maguknak bizonygatták, hogy csak átmeneti a dolog és előbb-utóbb az ő lányuk is normális lesz, akárcsak a többiek. De lányukat ez a hozzáállás dühítette. Titokban végignézte az L (angolul The L Word) című, Los Angeles-i leszbikus közösségről szóló sorozatot. Úgy érezte, mintha lett volna egy tanára, aki teljesen új, eddig ismeretlen világot mutat számára. Eleinte titokban, bűntudattal a szívében nézte a részeket, a végére azonban mindez elpárolgott.
A vihar elcsendesült. Japánól sajnos mindez nem mondható el. Nem létezik az egész országra kiterjedő intézményes elismerése az azonos nemű pároknak vagy szivárványcsaládoknak, csupán négy olyan város létezik az egész császárságban, ahol lehetőség van hivatalos élettársi kapcsolatra. Kérdés, hogy a konzervatív, tradíciókra kényesen figyelő állam mikor változtat ezen. Felmérések szerint a japánok már készen állnak: egy tavaly őszi kutatás szerint a megkérdezettek 51 százaléka támogatta az egyenlő házasságot.
Haruka a maga módján, de szeretne hozzájárulni e változáshoz. A divatszakma elsajátítása mellett meg akarja alkotni saját stílusát, amelynek keretében olyan ruhákat álmodik, amelyeket az LMBT-közösség ihletett és minél függetlenebbek a nemektől. Tisztában van vele, hogy nagy kihívás ez, hisz bár társai és tanárai támogatják ötleteit, kérdéses, hogy a hagyományaihoz ragaszkodó idősödő japán társadalom mennyire vevő ilyesmire. De Haruka bizakodó. Az emberek gondolkodásán csak az elmúlt pár évben is rengeteget segítettek az amerikai változások, és hogy egyre több japán közéleti szereplő, különösen humoristák bújtak elő.
Bár az ismerkedés Haruka szerint leszbikusként még így is iszonyatosan nehéz Japánban. Leszbikusoknak nagyon kevés szórakozóhely áll rendelkezésre, a legtöbb lány fél, hogy másként bélyegezzék meg. Akár még ismerkedő oldalakon is, ha valakire ráír, a legtöbbször válaszra se méltatják. Cselekedni emiatt pedig már kevésbé mer.
