A Magyar Időknek nyilatkozott Ásotthalom polgármestere a november 23-án elfogadott és kihirdetett rendelettel kapcsolatban. A nagyközség önkormányzata megtiltja a mecsetépítést, a burka, burkini és csador viselését, továbbá a melegházasság melletti kiállást.
„Úttörő jelleggel szeretnék példát adni más önkormányzatoknak, miként védjék meg magukat külső betelepítési vagy bármilyen felforgató szándéktól.”
– vezette fel javaslatát Toroczkai László az önkormányzat testületi ülésén, amit a képviselők két tartózkodás mellett megszavaztak. A rendelet szövege szerint Ásotthalom közterületén tilos:
- a müezzin tevékenysége, mivel alkalmas a köznyugalom zavarására, továbbá alkalmas arra is, hogy a helyi lakosság körében félelmet, riadalmat és megbotránkozást keltsen,
- az egész testet és fejet, valamint részben vagy teljes egészében az arcot is elfedő burka, nikáb és csador, valamint a teljes testet fedő fürdőruha, ide értve az úgynevezett burkini viselése,
- bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely a házasság intézményét nem az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be, ide értve bármilyen közterületi akciót, kiemelten a performanszokat, demonstrációkat, plakát-, röplap- és hangreklámokat,
- bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely megsérti az Alaptörvényt azzal, hogy a családi kapcsolat alapjaként nem a házasságot, illetve a szülő-gyermek viszonyt ismeri el, ide értve bármilyen közterületi akciót, kiemelten a performanszokat, demonstrációkat, plakát-, röplap- és hangreklámokat.
A súlyosan alkotmánysértő rendeletről Toroczkai a lapnak azt nyilatkozta, hogy az kizárólag a közterületre vonatkozik, összhangban van az alaptörvényben foglaltakkal, és az otthonában mindenki azt tesz, amit akar. Mint mondta, az alaptörvény családról szóló passzusát szó szerint emelték be a szövegbe, amelyet megszavazott a testület. Szerinte a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot sem veszélyezteti a helyben alkotott rendelet, mivel azt is az alaptörvényben foglaltakhoz kötötték.
A hvg.hu megszólaltatta az ügyben a Hegyi Szabolcsot, a Társaság a Szabadságjogokért jogászát. Véleménye szerint az ásotthalmi képviselőtestület által elfogadott rendelet formailag és tartalmilag is alkotmányellenes. Rendeletben nem, csak törvényben lehet alapjogokat korlátozni, de ott is csak szigorú feltételekkel, például egy másik alapjog védelme érdekében. Bár az ásotthalmi határozat a kultúrára és a hagyományokra hivatkozva tiltotta be a burkaviselést, illetve korlátozta nemcsak a melegek jogait, hanem úgy általában a szólásszabadságot is, ez nem kellő indok erre.
„Az, hogy egy magatartás, vélemény eltér a többségi társadalomban megszokott vagy elfogadott magatartásformától, véleménytől, még nem indok a korlátozásra.”
A TASZ a kormányhivatalhoz fordul a rendelet felülvizsgálata ügyében, ahogy a Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület és a Magyar LMBT Szövetség is.
Ugyanakkor az a sajátos helyzet állt elő, hogy amíg a rendeletről ki nem mondja a Kúria, hogy törvényellenes, vagy az Alkotmánybíróság nem talál tartalmi alkotmánysértést, addig a rendelet hatályos, és büntetni lehet miatta.
Ásotthalom esete ugyanakkor már nem az első. Korábban Érpatak polgármestere (aki elmékezetes performansz keretében a Pride felvonulás kamionjára akart mindenáron feljutni) szintén sajátos rendeleteket hozott. Ezek alapján az átlagembernek könnyen az a benyomása támad, hogy a Magyarország alkotmányára fittyet hányó helyi vezetőkkel szemben a magyar állam nem tud, vagy nem akar eljárni. Legyen szó bármelyikről is, mindkettő aggasztó.
