A magyar közvélemény a rendszerváltás óta foglalkozik nyíltabban a kérdéssel, azelőtt az LMBTQ közösség egy marginalizált, a nyilvánosság számára alig látható kisebbség volt. A hazai LMBTQ szervezetek az elmúlt két évtized során sokat tettek a közösség megszervezéséért, láthatóvá tételéért. Az azonos nemű párokkal kapcsolatos ismeretek és vélemények a 2000-es évek lassú növekedését követően stabilizálódtak 2010 környékén: jogkiterjesztési folyamatuk a bejegyzett élettársi kapcsolatig jutott. Az elmúlt évek során a Budapest Pride nyári felvonulásán egyre több ember állt ki az LMBTQ közösség mellett.
A Budapest Pride és az Integrity Lab megbízásából a Závecz Research október végén készített országos, reprezentatív közvélemény-kutatást, mely a választók hozzáállását vizsgálta az LMBTQ emberek jogegyenlőségével, helyzetével kapcsolatban. A válaszadók abszolút többsége szerint a meleg, leszbikus vagy biszexuális embereket ma rendszeresen éri hátrányos megkülönböztetés – minden második ember értett ezzel egyet. Ugyanakkor bár a társadalom hatoda szerint rendszeres az LMB emberek hátrányos megkülönböztetése, mégsem támogatják az azonos nemű párok jogegyenlőségét.
Az eredmények szerint az azonos nemű párok házasságkötését a magyarok 36 százaléka támogatja, míg 56 százalék ellenzi.
Az örökbefogadáshoz való jog támogatása ugyanakkor jóval magasabb: a megkérdezettek 46 százaléka nem zárná ki az azonos nemű párokat ebből a lehetőségből. A társadalom hatvan százaléka vélte úgy, hogy a meleg, leszbikus és biszexuális embereknek ugyanolyan jogokkal kéne rendelkezniük, mint mindenki másnak.
A házasság és örökbefogadás támogatottságának különbsége megerősíti a 2000-es évek óta látott trendet: ellentétben a legtöbb országgal, Magyarországon az örökbefogadást hagyományosan nagyobb arányban támogatják, mint a házasságot. Az idei, 2016 őszi adatfelvétel idején mért mindkét arány magasabb, mint a 2014-es, Ipsos által mért és publikált eredmény. Akkor a házasság 31 százalékos támogatottságot élvezett, a mostani 36 százalék tehát öt pontos emelkedés. A gyermekvállalással kapcsolatos támogatás esetén az akkori 38 százalék nőtt meg 46 százalékra – nagyságrendileg tehát hasonló növekedésről beszélhetünk.
A mostani felmérésből kiderült, hogy a nők és a diplomások támogatóbbak, a kérdés megítélésében egyértelműen felfedezehető a jobb-bal törésvonal, és a vallásosság is erősen befolyásol. Ugyanakkor a magyar társadalom jóval kevésbé hagyományos már, mint azt a jobboldali pártok állítják.
A nők közel negyven százaléka támogatja az egyenlő házasságot, szemben a férfiak egyharmados arányával. Mellettük a felsőfokú végzettségűek között átlag feletti a támogatók aránya: a diplomások 43 százaléka helyeselné, ha az azonos nemű párok is házasodhatnának.
A magukat egyházian vallásosnak tartók utasítják el a legmagasabb arányban az azonos nemű párok házasságának lehetőségét: háromnegyedük nem adná meg ezt a jogot. Ezzel szemben a határozottan nem vallásosok körében kimagasló, 47 százalékos a támogatottság – ebben a körben összeér a támogatók és ellenzők aránya.
Világos a különbség a jobb és baloldali-liberális pártok szimpatizánsai között: előbbiek elutasítóbbak, míg utóbbiak támogatóbbak az azonos nemű párok házassága kapcsán. Az ellenzők a Fidesz-szavazók között vannak a legnagyobb arányban (71 %). Az Együtt, Párbeszéd, Liberálisok, valamint az LMP és a DK szavazóinak abszolút többsége helyeselné az egyenlő házasságot. Az MSZP szavazói a leginkább megosztottak, bár körükben is az országos átlagot meghaladó a támogatók aránya.
Az eredmények alapvetően cáfolják a házasság kiemelt fontosságát egy kapcsolatban: a magyarok 80 százaléka szerint rendben való együtt élni házasság nélkül és kétharmaduk a házasságon kívüli gyermekvállalást is elfogadhatónak tartja. A megkérdezettek 60 %-a elutasítja azt – az ellenzők körében gyakran felmerülő érvet – is, hogy az azonos nemű párok házassága veszélyeztetné a magyar családokat és gyermekeket.
A válaszok korosztály szerinti megoszlását nézve az látszik, hogy a leginkább az 50-59 közöttiek értenek egyet az azonos neműek házasságának engedélyezésével, legkevésbé pedig a 40-49 közöttiek. Mind a legfiatalabbak, mind a legidősebbek azonos arányban, 35 százaléknyian támogatják azt. A nemzetközi kutatások alapján a legtöbb országban a fiatalok jóval támogatóbbak az azonos nemű párok házasságával kapcsolatban, mint az idősebbek, Magyarország azonban hagyományosan kivételt képez. A magyar fiatalok véleménye más témákban is jobban hasonlít az idősebb generációk véleményéhez – konformistábbak európai kortársaiknál.
A válaszadók döntően nem politikai mozgalomnak látják az egyenlő házasságért való kiállást: mindössze 13 százalék vélte úgy, hogy politikai állásfoglalás lenne a motivációjuk. Ezzel szemben a magyarok kétharmada válaszolt úgy, hogy az azonos nemű párok azért szeretnének megházasodni, hogy szeretetüket és elköteleződésüket kifejezzék.
A megkérdezettek közel 26 %-a válaszolta, hogy van leszbikus, meleg vagy biszexuális ember az ismeretségi körében. Ők a teljes társadalomhoz képest jelentősen, 10 százalékponttal nagyobb arányban, 46 %-ban támogatják az azonos nemű párok házasságát.
Ez hazánkban is igazolja azt az összefüggést, hogy aki személyesen ismer LMBTQ embereket, az támogatóbb lesz akár a házasság, akár más jogegyenlőségi, jogkiterjesztési kérdésekben.
A felhasznált ábrák forrása, illetve a teljes anyag az alábbi linken érhető el:
A Budapest Pride és az Integrity Lab kutatása az egyenlő házasság megítéléséről a magyar társadalomban
