Csecsenföld tragédiája
Közel egy évtizede sokkolja Oroszország a nemzetközi közvéleményt az LMBT közösséggel szembeni bánásmódjával. Rendszeresen olvashatunk úgynevezett homoszexuális propagandát tiltó törvényekről, 100 évre betiltott melegfelvonulásokról többek között Moszkvában és Szentpéterváron, valamint véresre vert és rendőrök által elhurcolt emberjogi aktivistákról, felgyújtott szivárványzászlókról. Mindez azonban eltörpül amellett, ami Csecsenföldön kezd kibontakozni.
Április elején kezdett el foglalkozni a nemzetközi sajtó a Novaja Gazeta ellenzéki orosz napilap hírével, amely szerint tucatjával tüntetik el a meleg férfiakat Csecsenföld utcáiról a helyi hatóságok. Orosz jogvédők értesülése szerint a rendfenntartók begyűjtenek minden 16-65 év közötti, „nem tradicionális szexuális orientációjú” férfit – mostanáig több százat.
A begyűjtés menetéről és az azt követő borzalmakról egyelőre kevés információ áll rendelkezésre, azonban vannak már beszámolók túlélőktől, akik nem sokkal szabadulásukat követően felvették a kapcsolatot az Orosz LMBT Szövetséggel.
Egy anonimitást kérő férfit állítása szerint őt az államvédelmi hatóság munkatársai hurcolták el homoszexualitás gyanújával. Kihallgatása egy hetet vett igénybe. A kihallgatások helyszínén másik harminc férfivel volt egy szobába összezárva, ételt csak nagyon ritkán kaptak. Kihallgatói házilag összeeszkábált elektromos székbe ültették és elektrosokkal kényszerítették nevek kiadására. Olyan férfiak nevére, akik szintén melegek. Hogy aztán őket is letartóztathassák és kihallgathassák.
Egy másik áldozat beszámolt róla, hogy a harmincas évek náci Németországát idéző koncentrációs táborokat hoztak létre, ide hordanak be és itt hallgatnak ki minden gyanúsítottat. A Novaja Gazeta két, az üggyel foglalkozó munkatársa, Jelena Milasima és Irina Gordijenko szerint a Csecsen Köztársaság vezetőinek célja „megtisztítani Csecsenföldet a nem hagyományos szexuális orientációjú férfiaktól.” Erre két megoldás kínálkozik: a kivégzés és az országból történő deportálás. Állítólag számos olyan férfi is van, akiket a hatóságok hosszú időn át havi több ezer rubellel zsaroltak csak azért, hogy ne tartóztassák le őket.
Mindeközben a hivatalos csecsen álláspont homlokegyenest mást mond. Ramzan Kadirov csecsen elnök szóvivője határozottan tagadja a vádakat, „totális hazugságnak és félretájékoztatásnak” nevezte az ezzel foglalkozó cikkeket, mondván “nem lehet letartóztatni és elnyomni olyanokat, akik nem is léteznek.” Noha a brit külügminisztérium birtokába jutott olyan információ is, miszerint az elnök kijelentette, hogy a mohamedán Ramadán ünnep kezdetéig – amely idén május 26-ra esik – meg akar szabadulni a teljes meleg közösségtől.
“Ha ilyen emberek élnének Csecsenföldön, a hatóságoknak nem kéne aggódni miattuk, hiszen saját családjuk küldené oda őket, ahonnan sohasem tudnának visszatérni” – mondta Alvi Karimov szóvivő. Sajnos ilyenre is tudunk azóta már példát.
A csecsen hatóságok azután kezdték eltüntetni a meleg férfiakat, hogy a GayRussia.ru meleg jogvédő szervezet több észak-kaukázusi városban is melegfelvonulást jelentett be. A jogvédők célja csupán az volt, hogy begyűjtsék az elkerülhetetlen elutasító határozatokat, melyek alapján pert kezdeményezhettek volna a melegek megkülönböztetése miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságán.
Mindeközben az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió külügyminiszterei felszólították Oroszországot a beavatkozásra és az eset kivizsgálására, valamint egységesen elítélték a barbár magatartást és szexuális orientáción alapuló megkülönböztetést. Mindez szép és jó, de lássuk be, hogy reakciónak édeskevés.
Sajnos Oroszország továbbra sem tesz lépéseket az ügyben. Sőt, pár nappal ezelőtt egy szentpétervári demonstrációról rendőrök vitték el a csecsenföldi helyzet ellen tüntetőket.
Ma a Csecsen Köztársaság egyébként is egy rendkívül bonyolult térség, vitatott jogállású államalakulat az Oroszországi Föderáció déli határán, a Kaukázus északi részén. A Szovjetunió 1991-es összeomlása után egyoldalúan kikiáltották függetlenségüket, amelyet nem meglepő módon Oroszország nem volt hajlandó elismerni.
Az orosz ellenőrzés a második csecsen háború után, 2000-et követően állt helyre, bár a feszültség és a gerillaharc továbbra is rányomták bélyegüket a köztársaság életére, amelynek az vetett véget, hogy 2009-ben az orosz hadsereg kivonult Csecsenföldről. A hatalmat jelenleg oroszbarát politikai pártok tartják a kezükben, de az integráció ennek ellenére sem történt meg Oroszországgal.
Waliduda Dániel